Odaérek lelkedhez

Nem akarom hajtogatni, hogy nem haragszom rád. És azt sem akarom hallani, hogy te sem csalódtál bennem. Tudom, hogy fáj, mert már közel voltál. De érzem megtorpanásod és kétségbeesésed. Zuhantál újra a mélyre és nem hagytad, hogy elkapjalak. Így kellett elengedjelek és várnom, hogy újra felkapaszkodj. Magadért, egy közös célért, amik mi vagyunk együtt. Addig is járom utamat és ha kell százszor megyek vissza érted. Míg egyszer önként adod kezedet. Mert akkor ott van a bizalmad és ott van a szívem. A lelkedben. Odaérek.