2014. augusztus 31., vasárnap

Lelkünk egymással



Lelkembe véstem képmásodat. Pont úgy, ahogy először láttalak. Ragyogó voltál és a szemeid tűzben égtek. A mélyére néztem és önmagam erejét is láttam. Megtaláltam valamit benne, amit egyedül elvesztettem.

 A képet önmagamról, Benned leltem meg újra. 

Visszaveszem hát, és nyújtom Tiédet. 
Így rakodik össze - Te és Én - a Lelkünk egymással.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése