2014. október 31., péntek

A szemét látom





Nyugodt vagyok, mert egyre többet mutatsz magadból.

Üzensz nekem, erősítesz és vonzol magadhoz. Nem testet és nem arcot mutatsz. Nem. 

Egy szempárt. 

Eltűnik az ember és csak a szemét látom. 

Felismerem, emlékszem rá vagy éppen az ígéreted látom újra? 

Bármi is az. Hamarosan ez a szempár fog mesélni nekem újra. 

Tégy meg érte mindent!





Hozz döntést és ne nézz vissza soha többé! Lásd az álmod, és tégy meg érte mindent! Nincs múlt, csak a jövő és a mostani pillanat.

Messzebb...



Tudni akarod az utat. Mert mikor elérsz valahova, egyre messzebb akarsz látni. És úgy érzed kevés az, amit te látsz. És azt akarod látni, amit más lát. De mindhiába. A te utadat csak te láthatod és azt is csak addig, ameddig kell. 

Belátod, nem is kell messzebb...

2014. október 30., csütörtök

A saját csodádat!





Ne a kényelmet élvezd, hanem a tetteket. Ne várd a csodát, hanem keresd és lásd meg. Lépd át a határaidat. Lépj ki önmagadból és tedd meg te - a saját csodádat!

Lelkem veled, Lelked velem




Jó érzés hozzád tartozni. 

Tudok hozzád szólni szavak nélkül, itt sem kell lenned. 
A lelkem beszél hozzád és a lelkem van veled. 
A lelked szól vissza, a lelked van velem
Nem is kell más nekem, 

csak a Lelkünk összefonódása.

Soha többé múlt




Mikor jön a kísértő múlt és még mindig érzed nyomát, akkor még mutatnia kell valamit. De ne görcsölj rajta és ne hidd, hogy vissza tud rántani. Mert te már tudod hova tartozol, és ezt kell megerősítened magadban. Látnod kell azt is - ki voltál, és azt is - ki vagy ma. A múltban az voltál, akit mások akartak látni. Az ő álmukat és vágyukat láttad magadénak, miközben legyintettél a belső harcodra, a lelked nyomására. De változtál, kitörtél és hosszú harcban, de magadra leltél. Megvannak a saját vágyaid, és megtaláltad magadat. Légy nyugodt! Ez vagy te. A múltad nem jön vissza soha többé.

2014. október 29., szerda

Ha szeretsz...





Ha szeretsz, akkor ugye meg is teszel érte mindent? Elérsz sebzett szívedig és összerakod magad újra és újra? Merülsz elég mélyre, hogy aztán a legmagasabbra törhessél? Igen. Ha szeretsz, bátor vagy és a változásra kész... Érte és Miatta.

Még tervezz...




Talán megtorpantál és egy helyben toporogsz. Nem tudod, mit tegyél, és csak vársz. Mert újra erő kell, egy új terv, egy újabb cél. Ha már odaértél volna, akkor nem lenne kétség benne. Még tervezz, álmodj és csak menj érte. Miatta.

2014. október 28., kedd

Lelkedből indul




Minden érzésed belőled indul ki. Téged jellemez és az vagy te magad. Ezek mind a tieid, tégy csak mindent eszerint. Emiatt senki nem ítélhet el senki, és neked sem okozhat lelkifurdalást. Hiszen ez vagy te, a Lelked.

Vágyom





Vágyom a lelked lágy simogatását, amely az én lelkemet érinti. Vágyom a nyugalmat, amely a te mélyedből ered. Vágyom a szerelmed, amely bennem születik újra. Vágyom a beteljesedését, amely kettőnk lelkét köti össze örökre.

2014. október 27., hétfő

A tökéletes





Egy kapcsolatot nem a tökéletesség jellemez. Ha te a te tökéletességedet akarod megláttatni, bizonygatni a másiknak, akkor ott a saját tökéletlenségedet kell elfogadnod. Mert hibák bizony vannak, mindenkiben. De azt megismerni, elfogadni és megszeretni - a legnehezebb. Nem a másikét. A magadét. És el kell fogadnod, mert a másik épp ezzel együtt szeret, és neki így vagy te - a tökéletes.


Annyiszor





Annyiszor kapok erőt és hitet, és annyiszor is vesztek el mindent. Annyiszor hiszem, hogy benne megleltem, és annyiszor oszlik újra fel az álom. Annyiszor szerettem, és mégis csak ott maradt az az űr, amit már be nem tölt senki más. Csak az az érzés, ami azonnal felismeri egymást. Te engem. Én téged. Egyszer!

Benned van az erő!




Megfáradtál és nem tudod, merre visz az út tovább. Állsz és várod, hogy jöjjön bármi. Új erő kell? Hát ragadd meg. Vedd elő. Nálad van. Nézz magadba jó mélyen. Ki voltál és hova jutottál? Látod a különbséget? Más voltál, az élet bábja, ma végre te vagy. Önmagad. Elérted, megtaláltad. Hallod, mi hív, mit mond? Egyre tisztább, ugye? Képes voltál rá, és változtál, léptél. Lásd így magadat. Légy büszke! Megvagy. Erősebb vagy, mint előtte bármikor. Benned van az erő! Csak menj az úton.

2014. október 26., vasárnap

Lesz újra


Bármilyen szép volt, ott kell hagyni, ahol van. Bármilyen nehéz, most kell hátra hagynod. Ott kell maradnia, ott a múltadban. Kezdd újra! Lesz újra tiszta és könnyű lelked...

2014. október 25., szombat

Engem itt megtalálsz




Sírok érted. Sírok értünk. A közös percekért, a finom csókodért, a szerelmedért, a bizalmadért. Elmondanám újra, hogy ne félj, itt vagyok. De nem tehetem. Most engednem kell. Menj és találd meg magad újra. Most nélkülem kell. De itt leszek bármikor. Engem itt mindig megtalálsz.

Egymást



Ez a KÉT ERŐ kiegyensúlyozza 
EGYMÁST.

Nem lángba borítja, hanem középre helyezi 
EGYMÁST.

Kitölti a kétely hézagait és
Ott erősít, ahol szükség van rá.

Nem kivon, hanem összead, 
 Nem osztozik, hanem megszoroz.
EGYMÁST.

2014. október 24., péntek

A múlt beszél szememben



A szemembe nézel és te is megállsz egy pillanatra. Érzed, hogy ez egy másik pillantás. Ez már találkozott egymással. A múlt beszél szememben, de te most nem értheted. Valami történt a lelkemben, mert én emlékszem rád, belém égtél érzésekkel. Keresem még a pillantásod, mert szeretném, ha te is meglátnád, ha te is emlékeznél rám. De nem lehet. Ez most egy másik pillanat. Érzem itt kell hagyjalak újra. Elengednem, és nélküled élnem. Most nem adhatok neked szerelmet, most mennem kell... És folynak könnyeim. Szeretlek, de engedlek!

Visszakacsint a múlt



Visszakacsint a múlt és megmarkolja lelked. Égeti a begyógyult sebeket és tépi a szívedet. Kérlek, ne most add fel és ne most fordulj vissza. A múltat hagyd ott, a jövőt készítsd elő. Hallgass a lelkedre és csak vezessen előre.

2014. október 23., csütörtök

Szerelmet újra élni


Egy szerelmet átélni, majd tovább lépni, mikor már betöltötte egész lelkedet. A múltban hagyni, de sosem felejteni. Emlékezni, és ezzel élni. A lelked egy szegletében örökre megőrizni. Emlékezni rá, mert már a részeddé vált, ő tanított meg bízni, majd újra elengedni, s a szerelmet újra élni.

Hiszel

Ha elég erősen és kitartóan tudsz hinni benne, akkor rá fog szolgálni és eljön hozzád újra...

2014. október 22., szerda

Játtsz az élettel!




Játssz az élettel! Legyél vele bátor és ne hagyd magad legyűrni. Legalábbis ne sokáig. Ébredj fel belőle. Nevess újra és kezd újra a játékot. Légy szabad és a sors eléd tárja a életedhez szükséges játékokat és társakat. Csak lépj ki önmagadból és figyeld, mit mutat. Egy fantasztikus játék részese lehetsz. Hát játssz vele!

2014. október 21., kedd

A lelked emlékszik





Érzések húznak hozzá. Mintha emlékezne rá a lelked. Él benned a mosolya, az érintése. A lelke lenyomata maradt itt és felidézi szíved. Újra élheted a hozzá tartozást, a bizalmat. Újra élheted, ahogy sebzett lelkéhez közel enged és téged szeret. Újra éled a meghitt pillanatokat, a lopott csókokat, és a felvállalt szerelmet. Érted már érzéseidet iránta. A lelked emlékszik, hogy szerette...

Ölelkezzen össze



Nem akarom a szavakat keresni. Ne számítson a csend. Csak némán ölelkezzen össze a két lélekpillanat.

2014. október 20., hétfő

Újra a fényt látni





Nem tudom, hogy képes vagyok-e újra esélyt adni bárkinek is. Újra meglátni a másik fényét. Nem félni megtalálni. Nem tartani magamtól. Esélyt adni újra. Magamnak. Hogy eljussak a fényhez. Egyszerre szeretni és magammá válni. Nem szeretnék már semmit magyarázni. Csak szeretném, ha szavak nélkül szeretne. Csak a lelkével érezzen, öleljen és legyen velem.

Csak megtörténik



Vannak dolgok, amik csak megtörténnek. Nem kell miatta könnyeket hullatni. Ezek csak beépültek és a helyükre kerültek. A te sorsod útjának építő kockái ezek. Ártatlanul jönnek, maradnak, majd mennek tovább.

Megnyugvás




Keresed a megnyugvást. A vállán való megpihenést. Keresed a szigetet, ahova mindig visszatérhetsz. A meghitt és összetartó bizalmat. Ha megtaláltad, nem kell tovább menned, ott a válla, támaszkodj rá és pihenj meg...

2014. október 19., vasárnap

Egy padon ülve...




A nyugalmat kerestem egy padon ülve a napsütésben. Szememet behunyva csak az érzésekre figyeltem. Aztán társaságot kaptam magam mellé. Szememet becsukva tartva csak a nyugtalanság, zaklatottság és a düh uralt, hogy egyedül lehessek. Zavart a hang, csak a csendre vágytam. Kinyitottam szemem és mellettem volt két ember, akik talán egymás társaságát sem kívánták. Hamar távoztak. Gondoltam fogadok még ide a padra társakat, így érezve át más érzéseit. Egy ápolt hölgy foglalt helyet. Egy ideig kereste a helyét, kellő távolságban tőlem. Méregetve, mégis mosolyogva. Finom, ápolt külső és magányos, de mosolyos lélek. Évek óta egyedül lehet. De boldog élete volt. Sokat van egyedül, de elégedett. Gyerekei, unokái felnőttek és boldog életet élnek. Ő maga már nem kíván társat magának, boldog volt párjával, nem kíván helyette már mást. Majd az égi világban újra vele. Mosolyogva távozott. A következő társ a padon egy öreg hölgy volt, aztán jött hozzá az ő párja. Csodás együtt megöregedés. A meghittség illata csapta meg orromat. Az egymás iránti tisztelet lengte be a teret. Ismerve és szeretve lenni. A megbecsülés és a tisztelet érzése. Most nem vágytam rá, hogy más társaim legyenek ezen a padon. Most nem vágytam a csendre, a hangukat akartam hallani, ahogy összesimulva mosolyognak. Érezni ezt az összetartozást és a nyugalmat. Már nem ők ültek mellettem, hanem én mellettük. Csodás érzéseket kaphattam. Hálám érte és még sok boldog évet!


Néha meg kell állni és csak érezni a körülöttünk lévőket. Így nem csak őket érezzük majd jobban, hanem önmagunkat is. Ha érted a másikat, megérted magadat is.

Táplálkozz



Megfáradt lelkednek adj enni. Táplálkozz abból, ami mindig is ott volt. Vedd ki a földből a teremtő erőt. Az ég sugaraiból szívd magadba a lüktető energiát. Az arcodat tartsd a szélbe és érezd át erejét. Töltsenek fel és éleszd fel a lelked vele. Ez mindig ott van. Táplálkozz belőle!

2014. október 18., szombat

Őszinte szerelem




Tudod milyen a szerelem? És azt tudod, hogy az őszinte szerelem milyen? Mikor a lelkedet nyitod meg a másiknak és elé tárod mindened? Minden félelmeddel és boldogságoddal együtt. Még ha sebezhetőnek és védtelennek is érzed magad... Mert tudod, neki odaadhatod. Hiszen az övé pedig nálad van megnyugvóban. Így egymás lelkében vigyázva óvjátok egymást. Őszintén. Lélekben őrizve.

2014. október 17., péntek

Elképzeled?




Képzeld el, hogy bármit elérhetsz, hogy mindent megváltoztathatsz. Biztos, hogy az lenne a legjobb és a legboldogabb sors? Minden változik, ahogy az álmaid és a vágyaid is. És ha elképzeled, az a lelked diktálta megélés vagy az emberi mivoltod képei? A szíveddel kell látnod a jövőt, és úgy kaphatod meg azt, amit a lelked kíván.

Találkozás




Akkor fogadod el, hogy már hozzád tartozik, anélkül, hogy érinthetnéd most... Ha már nem álomnak és nem vágynak érzed, hogy veled van. Hanem természetesnek érzed, hogy neked és neki EGY A TALÁLKOZÁS. 

Érzelmek





Az érzéseid felvállalása a félelmeid ellenére. Az embernek maradás embertelen körülmények között. A motorizált világban léleknek maradni. Mosolyogni és nem másokat megváltoztatni. Megmaradni különcnek és érzelmekkel élni. 

2014. október 16., csütörtök

Kapuk




Kapuk nyílnak és záródnak be. Csak figyelned kell, mikor melyiket hagyod el, csukod be és nyitsz egy újat. Túl korán se lépj ki, de túl korán se be egy másikon. Ha még a másik fáj, addig az újnak se adtad meg a neki járó esélyt. Lépj ki és be egyedül. Önmagadért felelve és önmagadat szeretve. Ez mind a te kapud, senki másé.

Kimondatlan szó





Minden kimondatlan szó a lelkedben reked. Emészt és bánt. A lelkedre tör. Elgyengít és próbál utat találni önmagának. Ne hagyd, hogy fájjon, adj neki őszinte szabadságot. De ne indulatból és ne is érzésből induljon, egyszerűen a lelkedből. Érezd, ahogy újra erőt ad és utat tör magának Benned.

Az új felé




Nem légy többé az, aki némán tűri a fájdalmat. Ha nem jó, ha fáj, akkor menned kell tovább. Nem magyarázod túl, egyszerűen oldd meg. Hallgass az érzésekre, amik így visznek valami más, valami új felé...

2014. október 15., szerda

Igazi álmod felé




Megálmodtad és megkaptad. Leírhatatlan benne lenni. Mindent legyőzőnek és erősnek érzed magad tőle. Büszkévé tesz és lubickolsz benne. Aztán elkezded érezni mi minden más benne, ahogy te azt képzelted. Leckéknek fogadod el, és még mindig ragaszkodsz hozzá, hiszen ez volt az álmod. Aztán egyre több a tanulnivaló, egyre többet is tudsz, de már gyengébb is vagy. Mert elszív és elveszi az erőd. Már nem az az álom, amire vágytál. Ismerd fel még benne leckéid és aztán tudj tovább lépni. Ha nincs maradásod, ne félj lépni, mert ez vezet az igazi álmodhoz.

Már nem fáj




A sebeid olyan gyorsan gyógyulhatnak, ahogy egy gyereksírás maradhat hirtelen abba. Hiszen már nem is fáj, csak az emléke ríkat meg. A fájdalomban eltöltött idő hozta a megszokást. De ne időzz benne túl sokat. Lépj és menj. Hadd szűnjön meg. Hagyd hogy a sírást a gyermeki kacaj váltsa fel.

2014. október 14., kedd

Mosolyod

 
Nem kell hozzám szólnod. Nem is kell közelebb jönnöd. Nekem épp elég, ha rám mosolyogsz. Nem is kell a szádat mosolyra húznod. Nekem többet jelent, ha a szemeddel mosolyogsz rám. Az olyan, mintha a lelked talált volna rám. Egy mosollyal.

2014. október 13., hétfő

Belső gyermeked


Míg azon gondolkodtam, hogy vajon mit is követel tőlem az érzés, mit kér tőlem számon, addig a válaszok is megérkeztek. Elkezdtem emlékezni arra a gyermekre, akik minden elvárás nélkül csak létezett bennem. Aki el tudott játszani egy üres szatyorral és vigyorral az arcán kérezkedett fel testvére karjaiba. Aztán ez a gyermek eltanult, felvett dolgokat a szüleitől, testvéreitől, aztán az egyre tágabb világtól. Tele lett sebbekkel és vágyakkal. Azóta is ez a belső gyermek hajt belülről. Mert elvesztett valamit. Saját magát. A tisztaságát. Azt a tiszta szeplőtlen érzést, amivel jött. Ezt keressük újra. Őt. Mert az vagy te. Szeretned kell és tudatnod vele, hogy nincs egyedül. Mert ő fél benned. Ezt érzed te is. De nem marad egyedül, ha te itt vagy. Mert ő és te egy vagytok. Az Én.

Egyedül?

Az egyedüllét sokáig számomra elviselhetetlen teher volt. Nem is kellett fizikailag ott lennie, inkább tudnom kellett, hogy tartozom valakihez. Kapaszkodtam akkor is, mikor már mondanivalóm és érezni valóm sem volt a másik iránt.

Persze ezeket az érzéseket nem mutattam vagy inkább jól titkoltam. Mindig mosolyogtam, azt gondoltam ez mögé nem lát senki. Nem is látott. De tudom, hogy rajtam múlt. Így akartam védeni önmagamat. Nem akartam már küzdeni azért, hogy szeressenek. Azt reméltem majd elmúlik a vágy arra, hogy másképp szeressenek, hogy belém lássanak és azt szeresse. Tanultam adni és próbáltam kapni. Adták is, csak képtelen voltam én is szeretni azt, aki vagyok. Mert nekem itt èg bent valami. Valami más, ami ki akart mindig törni. De félt. Átlépni azt a határt, ahol már nem véd semmi, amiben elveszhetek és fájhat... Képtelenség volt meglépni. Aztán fokozatosan nagyobb lánggal égtem és egyre messzebb ért el a lángom. Már a határaimat súrolta, majd felégette. Annyira meleg volt, hogy tudtam nincs maradásom, ha nem akarok bent égni önmagamban. És a félelem, hogy egyedül maradok, még mindig ott lapult, csak már nem égetően fájdított. Sírtam sokat, vágytam, hogy meghallgassanak, vagy még azt sem, csak egy ölelést vágytam és az érzést, hogy itt van velem. De végül már engedni is képtelen voltam. Mert eleget fájt már, és perzselt már jó ideig, tovább nem ment. Már azt nem tudtam elképzelni, hogy valaha közelebb tudok engedni valakit és az egyedüllétembe beleszólhat más. Ami ellen küzdöttem, az lett a társam az évek alatt, önmagam. Tud szabad lenni és könnyed. Tud magányában boldog lenni és terheivel boldog, egyedül. Az ellenség baráttá lett, és most erősebb, mint én. Most meg kell mutatnom neki a középutat. A két véglet közötti önmagamat. Akit nem ural semmi, még az egyedüllét sem.

Beépülés


Türelem. Furcsa szó az én szótáramban. Mindig az idővel hozom összefüggésbe. Ezentúl türelmesebb leszek -mondogatom előszeretettel. Igen, az is vagyok, de még annyi mindennel az vagyok és annak kell lennem.


Elfogadom, hogy az univerzum nem véletlenül tartja ezt a tempót. Hiszen nem elég megfigyelnem a nekem szánt történéseket, és csak megélnem is kevés. Ezeket be kell építenem, fel kell fedeznem újra és újra magamban. És erre nincs megfelelő idő, ez egy folyamatos belső beépülés. Ha még nem tud rám kapcsolódni, bennem kapcsot találni, az azonos rezgésre ráállni... Addig hiába hajtom magamat a következő és a következő szintre. Nem elég a világgal, az eseményekkel és az emberekkel 'csak' türelmesnek lennem. Magammal kell annak lennem. Elfogadnom, úgy, ahogy van, ahogy vagyok. Mert úgy vagyok jól minden történésemmel együtt, ahogy most vagyok. Nem kések le semmit és nem is maradok le semmiről. Mert aminek be kell következnie, az időtől függetlenül bekövetkezik. Így leszek elégedett mindennel, ami bennem történik.Mert elgogadtam önmagamat.

2014. október 11., szombat

Te vagy?


Arcokból tevődsz össze. Egymásra épülő és egy mégis egymástól független arcok ezek. Lehetsz bármelyik, amit épp várnak vagy elvárnak tőled. Vagy az is lehetsz, akinek te akarod magadat mutatni. Van, hogy egyik másik arc annyira jól mutat, hogy elhiszik, ő te vagy. De azonosulhatsz is arcoddal és te is hiheted, hogy ez vagy te. Hm. Vajon melyik vagy te magad?

Ha tudnád...




Ha tudnád, hogy mikor jön, ha számolhatnál jöttével... Tudnál úgy élni? Tudnál úgy cselekedni, hogy minden érzést megélhess? Átrágna a fájdalom és emésztene a szenvedély tüze? Igazán boldog lehetnél? És szabad lennél? Tudnád őt elengedni, ha tudnád, visszajön? Ha már tudod a válaszokat, mert megtaláltad magadban, akkor lehetsz Egy. Aki mindent átél, és közben szakadatlan hisz. Benne. Magadban. A teljességben.

Lélekszakadás





Lélekszakadás. Egy volt, de külön vált. Megismerni önmagát. Megfigyelni és megszeretni. A felét. A tiédet és az övét. Külön és mégis együtt. Egy lelket, ami elszakadt, de újra összeér.

2014. október 10., péntek

Más lettél


 
Más lettél. Változtál. Leveted rétegeid és egyre pőrébb vagy. Nem Mások előtt. Magad előtt. És nem elveszel, nyersz. Megnyered magadat. Magadnak.

Hazatalál hozzád


 
Nem tudod mennyit kell várnod rá. De nem kell számolnod a napokat, és nem kell a perceket zavarnod. Csak tudd, hogy jönni fog. Egy hónap, két hónap, egy év vagy kettő, teljesen mindegy. Egy a lelketek, mely kettészakadt, de egymásra talál újra... Nincs szükségük időre és testre. Ők bármikor újra találkozhatnak. Csak hunyd le szemeid és nyisd meg lelkedet. Ő hazatalál hozzád.

Egyszeri újra olvadás




Ha két lélek összetartozik, akkor az a találkozás létre is jön. Azt a sors nem tépi szét örökre. Csak egy időre elengedi egymástól őket. De segíti hittel és reménnyel. Szívvel és lélekkel. A két lélek egyszeri újra olvadását.

2014. október 9., csütörtök

Csoda érzések

 
Ha gyűlöletet, taszítást és fájdalmat kapsz. Ne vedd el, ne kérj belőle! Adj helyette szeretetet, vonzást és örömet. Mert csodák vannak, és az érzések azok. Legyőznek mindent, még a sötétet is világosra varázsolják.

Egyetlen


 
Egyetlen érzés visz előre, ami megszületett lelkemben. Ez simogatja szívemet,  és ez élesztgeti lelkemet. Ennek más a tapintása, mert ez egy léleksimogató érzés. Finom és rám hangolt, mert bennem nyit meg téged. Ez az az egyetlen érintés, ami itt tarthat a lelkemben... Engem és Téged is.

2014. október 8., szerda

Ami épp történik

Egy idő után rájössz, hogy nem kell előre futnod. Nem kell előre látnod és mindent tudnod. 

Elég egy dologgal tisztában lenned: minden meg fog történni, ami előtted van. És minden ott van már benned, ami épp történik.

Ha hagynánk...


Vajon milyen lenne, ha hagynánk, hogy minden megtörténjen? De nem elvesztve magunkat benne, hanem csak önmagunkra hagyatkozva. Jönnének az események és mi beleillesztve éreznénk magunkat. Nem latolgatva és nem eldöntve, csak szabadon hagyva. Nem látva korlátokat és magasságokat sem, csak megtörténik. Nem rajtunk kívül történne minden, hanem bármi rajtunk keresztül áramolva.

Csend vesz körbe...




Tudod, ha látszólag semmi sem történik. Ha nyugalom és csend vesz körbe... Már nem megijeszt, már nem keresem benne a hangot, már csak szememet behunyva, lelkemet kitárva élvezem. Nem gyötör, nem hajszol, csak mosolyog velem. A lelkem.

2014. október 7., kedd

Majd lépj újra!

Ha elsőre elijeszt és a legnagyobb félelmeid éled át miatta. Várj még. Várj, míg elmúlik. Majd közeledj újra. Ami elsőre elijesztett, attól most erősebb vagy. Majd lépj újra! Miatta. Érte. Magadért.

... és jöhetsz...

Adj neki időt! Akármennyit és bármennyit. Ne siettesd! Ne kérd rá, hiszen még ő sincs kész. Légy türelmes, mert ha megijeszted, messzebbre lököd, mint bármikor. Adj magadnak és adj neki is még időt! Majd ő jelzi, ha készen áll és jöhetsz...

2014. október 6., hétfő

Egyedül... Önmagad.


Talán az egyedüllét megvisel és távolabb lök másoktól. Magad maradsz és a sebeid gyógyítod. Napról napra máshogy fáj, aztán máshogy érzel. Megismered gyengéid és rátalálsz az erősségeidre is. Megtalálod önmagad. Közelebb jutottál a lelkedhez. Már mást is látsz és mást is érzel. Most már nyitnál és engednél más is közel... Rajta! Légy bátor és nyisd újra meg önmagad. Úgy, hogy más is érezhessen.