2017. május 31., szerda

Hello június! Mit hoztál nekünk?



A szülinapunk környékén mindig érdemes összegezni mindazt, ami az elmúlt évben történt velünk.

Én is ezt teszem, hiszen pillanatokon belül - befordulunk  a júniusba, én pedig a 34-esek táborába. :) 

Tehát az összegzésem: 

Tavaly ilyenkor már 8 hónapja álltam kizárólag a spiri lábamon, minden más "földi" hivatást félrerakva... 

Mondjuk azt: kaptam időt, hogy éjt nappallá tudjak foglalkozni önmagammal, hogy feldolgozzam a "feldolgozhatatlant", majd átadjam ezen tapasztalásaimat másoknak.

Áldásos módon, mindig voltak annyian nálam, hogy megéljek, hogy kifizessem az albérletemet és egyek. Ma sem tudom hogy! ( Vagyis dehogynem! :D )

Persze kifelé nem mertem ezt kommunikálni, megfelelési kényszer, önfelvállalás, önmagamban való hit hellóóóó. Bár aztán arra is rá kellett jönnöm, hogy munkát sem fektettem bele, hogy megismerjenek, hogy arcot adjak mindannak, amit csinálok, hogy magamban sem bíztam még eléggé, és még mindig kifelé éltem... Köszönöm, ez is nagy lecke volt! Ebben is  a mélyebbemre kellett ásnom!

Mindent egybevetve, mindent, amit tanultam 2008 óta, az összes, de összes módszert, sok koppintás és figyelmeztetés után, szorgalmasan csináltam magamon, barimon és másokon, sőt egyre több módszert találtam, amelyeket "csak" ébresztenem kellett magamban. Az eredmény olykor előbb látszott másokon, mint rajtam, hiszen párkapcsolatban és munkában is szépen haladtak az emberkéim, míg én az ismerkedésig jutottam és az épphogy megélek (túlélek) érzésig. De nem adtam fel! 

"Magamnak, magamért is meg tudom csinálni!"

Mikor a barim hívott és meséltem megint mire akadtam, a válasza az volt:"mit dolgozol már annyit magadon?". Aztán jöttek olyan vendégek, akiknek szépen át kellett adnom mindazt, amit én végigjártam az előző napokban... Istenkirály kimondani az üzenetet másnak, tudva, hogy ez pár napja neked is üzi volt. ;)

A vicces énem, amely most írja ezeket a sorokat, akkor tájt kezdett kibontakozni. Mert ugyehát, a sok térden csúszva sírás - imádkozás után a másik legjobb módszer, ha kinevetem magamat és megszeretgetem önmagamat minden kiborulás után. :D

Minden alkalommal olyan élményre bukkantam, ami elengedhetelenül kellett ahhoz, hogy előjöjjön egy-egy újabb réteg, és megfejlődjem mindazt, ami szükséges volt a párom becsatlakozásához és a spiri munkám kiteljesedéséhez. 

Természetesen nem csak egyedül ( Fénymesterek, Angyalok, Teremtő segítségével ) dolgoztam magamon. Barimmal pedig újabb és újabb utazásokat tettünk egymás által MAGunkban. Olyan oldásaink voltak, hogy besza behu. :) Bocsánat, de tényleg hihetlenek!

Mikor azt hiszed egy adott témát már átrágtál - ezerszer - töviről hegyire, hát jön egy újabb aspektusa, rétege és kiderül van ott még, ahonnan ez jött...  :D

Volt, hogy órákig beszélgettünk és rengeteg infót, felismerést, megértést adtunk át ezalatt a másiknak. Egy csodás új világot teremtettünk magunknak, amiben mindent meg tudtunk oldani és egyre világosabb volt minden... Boldogan szálltunk, aztán olyan is volt, hogy meg visszapottyantunk és nem érettük, hol vagyunk, mi ez a zöld bolygó és mit is kell csinálni rajta... Jó kis lecke ismét! :) Legjobb kérdés, ami elhangzott: "Te, figyi, hogy kell strandolni emberi módon?"

Nem kezdem el részletesen fejtegetni, hogy miken mentünk keresztül, de az önmegismerés - önfelismerés bugyrait megjártuk, ahogy fent, úgy lent is... 

Néhány példa, amin nálam dolgoztunk: - édesanyám energiája egy volt az enyémmel - halott testvéremét szintén bevállaltam - halott édesapám energiája féltett, nem engedett férfit a közelembe - nem akartam a Földön élni, sőt gyülöltem az embereket és az életet - a férfiak csak "használtak" engem érzés - a férfiak utálata, lenézése, megleckéztetése érzés - alá és fölé rendeltség - kényszeres megfelelési kényszer - fájdalmak elfojtása, érzelmi befagyás stb. stb.

Az oldások eredményeképpen tavaly ilyenkor már fél éve próbálkoztam a valóság talaján is beengedni a férfit az életembe ( előtte 2 évig semmilyen fizikai, emberi érdeklődés nem volt bennem férfi iránt, elégedett voltam a "képzeltemmel." )

De ezek után megnyilt valami, már nem csak képzeletben és nem csak érzelmi, szellemi téren engedtem be terembe férfit, hanem a valóság talaján is. Félretettem minden ismerkedésre vonatkozó hitrendszert és dilemmát, amelyet hoztam és éreztem másoktól, elkezdtem tenni és keresni az alkalmat az ismerkedésre.

Az ikerláng témát, azzal a szenvedéstudattal, ami a kollektívben kialakult róla, el kellett engednem. Kiszálltam úgy belőle, hogy közben a vágy a szerelemre és a minőségi kapcsolódásra ott tudott maradni bennem.

Sutba vágtam rengeteg előítéletet, sok képzelgést, félrement leolvasásokat, családi, szülői hitrendszereket a nőről és a férfiról, a kapcsolódásról, saját magzat és gyermekkori élményeket, kollektív elvárásokat, saját megrekedéseket, mire ott voltam az ismerkedésnél. 

Tudni kell, a fél év alatt két embernél is éreztem, hogy most ott vagyok, hogy most Ő az - de egyikük sem volt az. Őket elengedtem, majd vissza - többször is...

Ahogy én magamnak lefordítottam ezt: "ők voltak a mutogató emberek". Megmutatták, miben kell még fejlődnöm az Igazihoz, de már ott volt az a minőség, amelyet meg kellett tapasztalnom általuk.

Volt bibi ezekben a kapcsolódásokban ( az egyiknél fizikai vonzódás nem volt, a másiknál érzelmi kapcsolódás ), de gyönyörűen megmagyaráztam magamnak, hogy jó lesz ez majd, csak még tanulnom kell mással. Még kicsit dolgozok magamon, aztán jó lesz, visszajön az, ha kell.

Hát nem! Illetve visszajött és ment újra. Szerencsére mindannyiszor beláttam, beleéreztem a leckék végére, hogy ez nem az a kapcsolódás, ami beteljesül! 

A kétségbeesett kapaszkodást lassan felváltotta a nyugalom, az a vágy, hogy megoldjam magamban azt a sok-sok kis fura érzést, gátló rendszert, amelyek egy-egy ilyen találkozással előjöttek bennem. Nem őket elemeztem, ÖNmagamat. Sokszor akkor is, mikor nem kellett volna, mert az a másik leckéje volt. De ezt is megtanultam: nem segítek és nem oldok meg kéretlenül senkinek semmit. 

Megállíthatalan energiával mentem tovább, túl sok időt nem hagytam magamnak az önsajnálatra. A munkában vibráltam, rengetetegen jöttek hozzám ebben az energiában, a társkeresésben pedig rajzolódott ki, milyen igényeim vannak nekem.

Már azt is tudtam "ki vagyok én" férfi nélkül. Nem kellett hasonulnom, nem kellett többé azzá válnom, akit gondoltam, hogy egy férfi szeretne maga mellett tudni. Én én voltam, büszkén vállalva mindazt, aki vagyok. 

És akkor a tavaly ilyenkor: 

Épp nagyon szerelmes voltam. Egy olyan pasira bukkantam, aki a sok elengedés után, mégiscsak illett a "képzelt emberemre". Zene, gitár, sport, vagányság stb. Azzal a fura érzéssel párosítva, hogy valami nincs rendben. 

De hát, majd "megjavul"... Alakulok, alakul majd ő is. Türelem. Újabb lelki turkák és újabb felszabadulások, nap, mint nap. Mit mutat? Mit hoz fel? Csak arra próbáltam koncentrálni, mit vált ki belőlem és az miért okoz problémát még mindig bennem. Percek alatt oldódtak ki blokkok. 

Álom volt a kapcsolódás - két hétig, aztán történt valami, elveszett, eltűnt és csak a görcs maradt. Csak egy illúzió volt csupán?

Igazi mélyrepülés. Elveszettség. Elvesztettség. Magára hagyottság. Halál. Megsemmisülés minden szinten. Fizikai, lelki fájdalom, majd mindennek az elfojtása, majd megengedése, melyett újabb elfojtás, majd megélés követett. Rengeteg régi élmény, oldás azokban, ahol már ezeket az "elvesztettem - semmivé váltam" érzéseket megéltem. 

Hálás vagyok ennek az időszaknak, két hét pokol, de közben a fájdalom is csodálatos és emberi volt. Ebben a legnagyobb fájdalomban éreztem újra, hogy élek, hogy itt vagyok a Földön, hogy mindaz, amit átélek a fenttel az létezik, hogy az segít, hogy az jelen van, hogy már sosem leszek egyedül. 

Ekkor éreztem a legerősebben a Teremtővel, hogy Egy vagyok: "hogy Isten az IGAZIN keresztül fog szeretni!" És tudtam, így van.

Az a két hét csoda, amelyet pedig megélhettem - az volt a Teremtő ajándéka nekem, hogy megmutassa: LÉTEZIK Ő ! Létezik az a minőség, az az érzés, az a hármas egység itt a Földön, amelyet mélyen érzek! 

Csak a köszönet és a hála maradt bennem! Megbocsátottam és újabb két hét alatt, rengeteg megértéssel és felismeréssel gazdagabban, teljes békével végleg lezártam ezt  a kapcsolódást. 

És ekkor kezdődőtt el valami új bennem. 

Az én újjászületésem ekkor kezdődött. Minden átlakult, a fájdalom átfordított és kitisztított. Akkora veszteséget dolgoztam fel két hét alatt, amely több emberöltő fájdalma volt. Pontosan így és ekkor voltam kész erre a változásra. Az összeköttetésem önmagammal, a Fenttel és a Földdel stabillá vált. Boldog voltam, kiegyensúlyozott és könnyed. Elmúlt a görcs és a ragaszkodás, kisimult a lelkem.

Magtanultam újra játszani és nevetni. Megtanultam, hogy kell embernek lenni. Hogy kell újra érezni, fájdalmat és szeretetet egyaránt. Nem volt már hibáztatás, sértettség, dac vagy méreg. 

Sőt, már nem akartam mindig csak lebegni, szállni, szórakozni és élni akartam, itt a Földön. Eldobtam az ítélkezéseimet önmagamról, arról, hogy hogyan kell jól csinálni és csak éltem felszabadultan. 

A férfiak is ráérezték erre az energiára, én pedig  már meg tudtam élni ítélkezés nélkül. 

Szabadon. Játszva. Bűntudat és szégyen nélkül. 

Mindeközben az én emberem már 7 napja jelen volt az életemben. Nem tulajdonítottam neki többet, mint ami, egy férfi volt, én pedig egy nő, nem láttam bele semmi mást. Se jeleket, se üzeneteket nem kértem róla. Csak jelen voltam. Fogadtam, ami jön, engedtem, ami megy. Átadtam magamat a belső szabadságomnak. 

Nyugalom és örömteli vágyakozás volt bennem - valami nagyszerű után. Éreztem. Jelek és leolvasások nélkül. 

És ezen a délutánon felvetette Ő, hogy találkozzunk. Ekkor eszméltem rá, hogy Ő az egyetlen férfi, akit a napokban nem zártam le magamban. Örömteli kíváncsiság költözött belém. 

Megnéztem a 7 napnyi beszélgetésünket. Laza, könnyed, gördülékeny volt minden szava, amely kellemes, ismerős érzést keltett bennem. Mintha magamban olvastam volna általa.

A képeit átfutva szomorúság és meg nem értettség jött át, de eszem ágában sem volt elemezgetni, nem néztem rá és nem akartam megoldani, de elriasztani sem tudott.

És mintha tudta volna... Küldött egy friss képet. Ott volt Ő, szemében is a mosollyal egy víz partján. Ismerős volt, mintha láttam volna már valahol... :)

A találkozásra nem öltöztem túl, olyan akartam lenni, amilyen vagyok, minden turbó nélkül. Nem kell mini és kivágott ruha. Farmer és egy könnyed felső. Mindenben csodálatosnak éreztem magamat. Nyugalommal és várakozással telve sétáltam a találkahelyre. A barimmal  eközben megbeszéltem, hogy mostanra semmilyen elvárás nincs bennem, hogy nem képzelgek és nem hívok le infókat, nem kérek jeleket... Egyszerűen nem érzem szükségét, nem kell. 

Teljes voltam ezzel a belső nyugalommal.

Ekkor lépett elém Ő. Csak a mosolyára emlékszem. A szemével is mosolygott. Tiszta és ragyogó volt. A világ legtermészetesebbje volt ez a találkozás. 9 órát  töltöttünk el egymással, csak beszélgettünk, sztorizgattunk és nem vettük észre az idő mulását.

Béke költözött belém. A "minden rendben van" érzés. Nem volt tűzijáték, ahogy azt korábban elképzeltem, de nem is volt bennem hiány emiatt. Ez olyan valóságosan volt szép. Nem volt már bennem félelem, fájdalom és szenvedés sem. "Csak a csodálatos nyugalom. Épp úgy, mint OTTHON".

És elkezdődött az igazi lélekutazás - immáron VELE. A kilences évemben megérkeztem haza. Hozzá haza, Benne haza.

Már egyáltalán nem érdekelt, hogy ikerláng-e, hogy címkét adjak ennek a csodának. Teljes volt a boldogságom, teljes volt a szívem vele. Csak azt éreztem szeretem és szeret, hogy semmi más nem számít. Az eddig elkísért megmagyarázhatatlan hiány pedig eltűnt belőlem, már nem vágytam másra, csak rá. 

Pár nappal a találkozásunk után emlékszem egy "fura "dologra, amelyet már vele is megosztottam. ( A kommunikáció áramlik köztünk. Mindent tudunk a másikról, mindenbe beleérzünk egymással kapcsolatban. A legjobb barátom, aki mindent tud rólam és viszont. :) )

Ültünk a teraszon és beszélgettünk. Néztük az eget, a csillagokat egymással szemben ülve, egymás kezét fogva. Ránéztem a holdfényben és mintha más férfiak arcát láttam volna felvillanni benne. Mindegyikből ott volt valami benne. Első reakcióm az volt, hogy na akkor még tisztítanom kell ezeket a férfiakat az energiateremből... Aztán a következő pillanatban jött egy üzenet: "Mindazt amit bennük szerettél, az most itt van benne. Ők készítettek fel, bennük tapasztaltad mindazt a jót külön-külön, amelyet most tapasztalsz benne Egyben". 

Minden előtte történt élmény, történés, érzés összeállt bennem is. Minden megérte, minden érte volt.

Az ikerláng témáról egészen a mostani lánykérésig nem beszéltem neki. 11 hónap telt el, de nem éreztem, hogy kell ennek címke. A lánykérésnél a követekezőt mondta előttem térdelve: "Ezt a napot vártam. Ez egy különleges nap, ilyen nap nem lesz még egy - és a rózsaszín égre mutatott. Ez a két vonal a két lelket jelképezi, a tiédet és az enyémet, amelyek most egybe érnek, és ebben a kőben forrnak össze  újra - itt középen. Ez jelképezi számomra azt, hogy egyek vagyunk újra" - és megkérdezte, hozzá megyek-e feleségül. :)

Igen, és ehhez nem kell címke. Ez megtörtént bennünk, összeértünk újra. 




Az elmúlt 11 hónap sok csodával volt tele, ugyanakkor még több fejlődési lehetőséggel, mint előtte. Együtt tényleg meghatványozodik az energia. :) És folyamatosan dolgozunk magunkon, Ő is ( mégha nem is "spiriőrült", mint én :D ) csak azáltal, hogy jelen vagyunk egymás terében. 

Ebbe a csodás térbe és időbe egy kislány is elindult hozzánk fél éve, de az első felvállalásunk egymással a 3. hónapnál végett ért.  Újabb felismeréseken és gyógyulásokon vagyunk túl, de már Együtt. Épp ezért hálával tekintünk előre és szeretettel várjuk Őt vissza! :)

4 évvel ezelőtt volt egy vízióm, amelyben volt egy téglából épült ház, még a belsejét is láttam... kint vízhez közel, rengeteg növény, fa, majd kiérkezik a teraszra - Ő a kislányunkkal. Én a nyugágyon ülök és épp a könyvemen dolgozom, boldogan tárom ki a karom feléjük.

Csodás, ugye? :)

És mi történik most?

Pár nap múlva költözünk egy tóparti házba és az álmaim beköltöznek a valóságunkba. :) És így kezdődik az egyes évem! :D

Köszönöm, hogy elolvastad és másokkal is megosztod a történetünket, hogy mindenki legfőbb javát szolgálhassa, hogy reményt adjon a szívekbe és a lelkekbe, akik megfáradtak már ezen az úton. 

Áldás legyen benne minden szereplőnek!

És érkezzen meg hozzád Kedves Olvasó, az az üzenet, amelynek meg kell érkeznie hozzád - a MI történetünkön keresztül. Áldás és Szeretet! 

És akkor a júniusi energiákról! :)

Ez a június egy rendkívüli energiát hozó hónap mindannyiunk számára. Felszabadul az energia, amely hónapok óta nehezedik ránk, és szépen ki tudnak tisztulni azon egyéni, családi és kollektív hitrendszerek, beragadások, amelyek most már készen állnak a változásra. 

Egyénileg most az a feladatunk, hogy elengedjük a görcsösséget és könnyedén, lazán kezeljük a "mindent én akarok megoldani" érzést. Engedjük át magunkat egy felsőbb irányításnak, tudva, hogy pontosan az történik most is, aminek meg kell történnie. Engedjük lazábbra azt a gyeplőt és nézzük meg, mi történik úgy. 

Kapcsolódjunk egymáshoz szívvel és jósággal, feltételezve, hogy mindenki a legjobbat szeretné a másiknak, vagyis a pozitív fejlődést, az emelkedést minden szinten. A minőségi kapcsolodásoknak jön el az ideje, most már "akárkit" nem engedünk be az életünkbe. Fontos, hogy amit bent érzünk, azt kifelé is kommunikáljuk, legyen valódi az, "ami bent, az kint is" elv megélése és egyensúlya életünkben. 

A célunk a stabil én, amely nem hasonul meg más energiák terében. Már nem megy a másik alá, és nem megy fölé sem, nincs ítélkezése a másikról, megtanulta már a saját határait meghúzni és mások felé kikommunikálni azt. 

Légy egyszerre felnőtt és gyermek! Légy határozott és magabiztos, de maradj játékos és kíváncsi is. Lehetsz egyszerre Minden. Nincsenek szabályok és mégis vannak törvények, amelyeket be kell tartanunk itt a Földön és fent az Égben is.


Új nézőpontok=új lehetőségek=új tervek=új élet

2017. május 30., kedd

Csak légy türelemmel és a Csodák eljönnek életedbe... Blablabla... Sokszor mondtad már?



Átadom magamat a Csodáknak!



Ugye, Te is szeretnéd ezt megtapasztalni? Sőt, számtalanszor hangzott el a szádból, a lelkedből ez a kérés... A Csodák mégsem úgy jönnek, ahogy azt várnád? 

Milyen érzés lenne azt a Csodát átélni, amire vágysz? Érezz bele!

Boldog vagy benne? Milyennek látod magadat? Mit szólnak hozzá mások? Hogy fogadja a családod? Mit szólnak a barátok? És az emberek? Isten áldása rajtad van? Ő mit szól hozzá? Mi lehet még ennél is jobb érzés? Hogy alakul így az életed? Szerelem? Család? Siker? Milyen érzés? Felhőtlen? Vagy már érzel egy kis borút benne? Félsz a sikertől? Mit szólnak mások a sikeredhez? Mit szólnak a szüleid? Barátaid? Az emberek? Megteheted ezt a Csodát? Beengedheted az életedbe? 

Áss a Te Csodád mélyére!!! 

Hiszen, ha még nem vagy benne a Csodában, legyen az számodra bármi, akkor még elválasztanak tőle "alap" élmények, érzések, hitrendszerek...

A Csoda Benned van!

A Csoda Benned történik meg!

2017. május 29., hétfő

Vágysz a változásra? Vágysz másképp csinálni dolgokat, de mégsem teszed? Vagy ha igen, előbb mérlegelsz másokat ebben a szituációban, mint magadat?




A változás jó!?... 



Pozitívan gondolkodó ember könnyen rávágja, persze, hogy jó! 

És működik? Idegbaj, frusztráció nélkül tudod fogadni a változást, mikor ott vagy a helyzetben...



Új munkahely, új otthon, új szerelem... Legyen az bárminemű "változás"! 


Vagy számodra - oly idegen - nehéz a változás, hogy benne is maradsz inkább a régiben, mert jobb a "biztos rossz", mint a "bizonytalan jó"?


Van valami megmagyarázhatatlan "nem jó érzés" a változtatásban? 


Mi kapcsol be ilyenkor? 

Rágod magadat, próbálsz felülemelkedni rossz érzéseiden, mégis valami rossz érzés párosul a változással...

Ilyenkor fordulj önmagad felé és kérdezd meg önmagadtól: Mi a rossz nekem ebben változásban? Mit érzek ezzel kapcsolatban? Mitől félek most? 

Figyeld milyen érzések és gondolatok jönnek fel, majd arra is próbálj ráérezni, hol tapasztaltad már meg ezeket az érzéseket korábban... 

Menjen most oda Fény és Szeretet, ahol a változáshoz ezen érzések társultak hozzá. Mutassa meg Neked a Teremtő, milyen enélkül tapasztalni és érezni a változást az életedben. 


Ezzel egy időben csatlakozz le a családod és a kollektív hitrendszerről, miszerint a változás félelmetes, lehetetlen, nehéz, bonyolult, megengedhetetlen stb..


Pár mély légzés és a sejtjeid módosulnak, már az új változás energiájában működnek!



Áldás!

2017. május 24., szerda

Újabb és újabb "próbák" elé állít az élet? Nem érted önmagadat és nem tudsz kiigazodni magadon?




Szabadítsd fel magadat az alól, hogy az élet próbákat kell, hogy eléd állítson! 

Miért van szükséged próbákra? 

Azért, hogy Te megmutathasd erődet, azt, hogy Te képes vagy felállni bármely helyzetből?

Te már most erős vagy! Te már most állsz!

Engedj el minden olyan élményt, lenyomatot, ahol erősnek kellett lenned, ahol bizonygatnod kellett az erődet - legyen az a tér és az idő bármely tartományában! Menjen oda a Szeretet és a Fény! 

Áldás!

Ki a felelős az érzéseinkért és a tetteinkért? Hol a bűnös? Kit kell akasztani? Méreg, düh vagy dac ez? Meg vagy sértve? Kikéred magadnak?


Ha bűnbakot keresel? Hidd el, találsz. 

Megéri? Boldog vagy tőle?  

A világ rossz vagy benned is el van valami ússzva valami...???!!!  

A válaszok Benned vannak! 

Mindig!

Minden ember kettős lény: egy felnőtt és egy gyermeklélek lakik benne.

Egy felnőtt, aki szeretne boldog lenni és egy gyermek, aki tele van sebekkel.

Ha ezek újra együtt tudnak működni... ha a felnőtt meggyógyítja ezt a gyermeket, akkor a teljesség érzése érkezik meg hozzád.

Ugyanis ha valamilyen sérülés, fájdalom, zavar áll be, akkor ez a két rész képes elszakadni egymástól. A felnőtt én félreteszi, elnyomja, elfelejti - a fájdalmakat, az emlékeket, hogy a gyermeki én ne sérüljön tovább. 

Így lesz leszünk zavarodottak, elkeseredtek, magányosak, üresek, kifelé élőek, boldogtalanok, lefagyottak stb.- kilátástalan jövőképpel, nyugtalan jelennel.

A legfontosabb lépés, mikor ömagunkkal szeretnénk foglalkozni, hogy a megértés szintjéra hozzuk: van ez a két részünk és a rossz pillanatainkban épp a fájdalommal teli énünk érez és cselekszik bennünk...

Gyermekkorban (fogantatástól kezdve) rengeteg mindent hallunk, tapasztalunk, érzünk, átérzünk (szülőtől, nagyszülőtől, ovó nénitől, tanár bácsitól...), amelyet "készpénznek" veszünk, ha úgy tetszik elhisszük és saját hitrendszerünkként éljük...

Néhány kollektív hitrendszer:

"A férfiak mind mocskok, nem lehet bennük megbízni."
"Egy nőnek mindent ki kell bírnia."
"Egy nőnek otthon a tűzhely mellett van a helye."
"Az élet nehéz."
"Az életben mindenért meg kell küzdeni."
"Ezen a világon semmit sem adnak ingyen."
"Minden jó véget ér egyszer."
"Minden jó után jön valami rossz és minden rossz után jön valami jó."
"Az élet nem habostorta."
"Mindenki megfizet a bűneiért."

... És bizonyára Te is szépen hozzá tudsz tenni saját családi és kollektív élményt, érzést, hitrendszert, amelyek szerint most élsz... 

Sokszor úgy, hogy a tudatos énben meg sem jelenik, vagyis észre sem veszed, csak csinálod, éled, gondolod, érzed és cselekszed.

Nekünk a jelen korban most az a feladatunk, hogy mindezen negatívan befolyásoló érzelmi és mentális lenyomatokat, hitrendszereket megtaláljuk, megértsük, töröljük és már másképp cselekedjünk és érezzünk!

Ehhez pedig a saját belső gyeremeki énünk - világunk feltárásán, megértésén keresztül juthatunk el.

Hogy hogyan?

Addig dolgozunk magunkon, addig tárjuk fel lelkünk bugyrait, míg a jelen pillanatban nem tudunk élni és maradni, anélkül, hogy a múltunk (berögzült hitrendszerek, érzések, élmények) negatívan hatna az érzéseinkre, a gondolatainkra vagy éppen a tetteinkre.

Ha úgy érzed szeretnél kilépni a régi, korlátozó hitrendszerekből, rajta, tedd meg!

2017. május 12., péntek

Angyalaid üzenete: Használd a változás erejét!


Megvan Benned az erő, hogy bármely helyzetet megoldj az életedben!

Itt a ideje, hogy elővedd erődet és használd!

Összpontosíts az adott blokkodra, megakadásodra - szeretetben és megbocsátásban old fel 

- gondolati tereidben, hitrendszereidben 

- érzelmi tereidben, a szívedben, 

- fizikai teredben, a testedben, a sejtjeidben,

- majd ezzel a megtisztult, új energiával cselekedj a következő élethelyzeteidben.

Ez a változás pedig Neked megfelelő tempóban, könnyedén megtörténik.

Mikor felismered az újabb szituációt életedben, TE DÖNTESZ, hogy élsz-e az új energia lehetőségével, hogy csinálod-e MOST MÁSKÉPP, vagy csinálod a régi mintáid szerint...

Életed minden pillanatával SZABADON RENDELKEZEL itt és mindörökkön! 

Nem rontottad el, mert nem ronthatod el!

Bármikor, bárhányszor megadatik a lehetőség a változtatásra! 


2017. május 10., szerda

Telihold idején - REND a lelke mindennek!


A mostani telihold előtti napokban erősen megjelentek az a programok és leckék, amelyek megrekedtek bennünk.

Anyai és apai sebek, amelyek meghatározzák, miképp látjuk önmagunkat és miképp a másik nemet. Női és férfi energiák megszakítottsága, hitrendszerek, amelyek kihatnak gondolatainkra és "észrevétlen" megjelennek érzéseinkben, cselekedeteinkben. A magány, az egyedüllét, a kirekesztettség érzése. Szorongások, a csoporthoz való tartozástól való félelem. A gúny, az alá-fölérendeltégi viszonyok, a lenézés, az ítéletkezés, a megalázottság, a megalázás, a versengés érzése, aztán a szégyen, a bűntudat, a harag önmagunk, a család és a világ ellen...

Nagyon fontos ezek után, hogy visszaállítsuk az egyensúlyunkat a szellemi és érzelmi tér között. Egyik sem uralhatja a másikat. Óriási atlantiszi elcsúszás, mikor is a szellemi tér eluralta az érzelmi teret. Bukás lett a vége. 

A mostani életünket pedig nem határozhatja meg az a rengeteg érzelmi fájdalom és szenvedés, amelyet hoztunk és tapasztaltunk akkor és azóta.

Itt a lehetőség, hogy tiszteletben és szeretésben visszaállítsuk a RENDBE, a feltétlen szeretet rendjébe MINDEN RÉSZÜNKET.

Mielőtt bántanád magadat a gondolataidért, értsd meg és szeresd, ismered fel, hogy a részed ő is, amellyel nem kell küzdened és eldobnod sem. Beszélj vele, mintha egy személy volna, nyugtasd meg a szeretettel, amit árasztasz az érzelmi teredből felé. Érezd, ahogy testvérként, egymást támogatva segítik a földi lényedet. Érezd, ahogy Egy vagytok! A szellemed, a lelked és a tested EGY!

Minden teredre engedj szeretetet, úgy a gondolataidra, úgy a szívedre és úgy a testedre, ahogy az számára megfelelő. 

A gondolataidnak szüksége van információra, add meg neki, az érzelmeidnek szüksége van a kapcsolodásokra, az élményekre, add meg neki, a testednek szüksége van az ételre, az italra, a vitaminokra, a mozgásra, az törödésre, add meg neki. Elégítsd ki vágyaikat, igényeiket, anékül, hogy bárhogy ítélkeznél róluk. Ez a valódi feltétlen szeretet, amelyet magad fel tudsz áramoltatni.

https://www.youtube.com/watch?v=cqLZVHxwfXI

Figylej a mostani testi igényeidre. A változás bent és kint is végrehajtandó. Ha tisztítod a lelki és szellemi teredet, tedd hozzá a testi tisztítást is. Fontos a zöldség és a gyümölcsfogyasztás, a méregtelenítés, a mozgás a következő időszakban. Itt van egy jó méregtelítő kúra, amely a májnak és az epének is jót tesz. Tisztának és energikusnak fogod magad utána érezni: http://blikkruzs.blikk.hu/test-es-lelek/egeszseg/dobbenetesen-hatekony-majtisztito-kura-keserusoval/5t2e8dz

Áldásos időszakot és munkát!

Melinda




2017. május 8., hétfő

Egyéni sorsfordulatok! A Boldogság útja itt kezdődik...


Az Ébredésed része szenvedéseid felismerése és annak gyógyítása, az ehhez szükséges eszközök meglátása és a segítség kérése - elfogadása. 

Mert van Kiért!

Önmagadért! A saját boldogságodért.

Régi minták és hitrendszerek nélkül...

Amikkel dolgozunk: Előző életbeli tapasztalások, magzatkori, családi és generációs minták, hitrendszerek, anya-apasebek, léleksebek - többek között bioenergetikával, meditációs utazásokkal, kineziológiával, thétával, mátrixszal, reikivel, szellemsebészettel, számmisztikával, atlantiszi energiákkal, családállítással, angyalokkal, fényszínekkel, kristályokkal, hangtállal.

Az Egyéni kezelések személyes találkozással és skype formájában is elérhetőek!

Jelentkezni lehet:

csermelinda3@gmail.com

06304248268

Cser Melinda - Lélekgyógyász


Nálam jártak írták:

Hálás vagyok az Angyaloknak, akik Hozzád vezettek, hiszen személyedben egy igazi Angyali Segítőre leltem. 🙂 A tisztaságod, kedvességed, őszinte segítőkészséged, tehát maga a Lényed és a belőle áradó Szeretet ami már eleve nagyon sokat segített. A Nálad átélt dolgok kapcsán megvilágosodtak olyan történések és események, melyeket egyedül biztosan nem sikerül volna megértenem, ill. azokra rájönnöm. Ezek a csodálatos utazások ugyan nem mindig voltak könnyűek, de a lélekgyógyító végeredmény önmagáért beszélt. Végtelenül Hálás vagyok Neked minden Lélekutazásért, melyek által gyógyulásra, tisztulásra, megnyugvásra, szeretetre és ami a legfontosabb ÖNMAGAMRA LELTEM!




2017. május 4., csütörtök

Májusi energiák


A húsvéti időszak energiájában sok beragadt, megrekedt energia tudott kitisztulni. Most pedig fokozódik a játék és még mélyebb megéléseink, helyzeteink vannak azokkal a személyekkel és szituációkkal, amelyek még feszítik a lelkünket. 

Még mindig túl sokat tekintgetünk kifelé, ahelyett, hogy bent keresnénk magunkban a válaszokat. Emberek jönnek és mennek, de aki marad, annak ott a helye. 

Önmagunk értékeit, érzéseit szükséges előtérbe hoznunk. Ha valami, valaki rossz érzést hoz, nincs ott helyünk. Ha pillanatnyilag fáj is, ez így van. 

Az Új kapukat akkor tudjuk megnyitni, legyen szó személyről, vagy bármi másról, ha az előzőt becsuktuk. Amint megtörténik az elhatározás, átmegy a lecke, az új energiák és új utak feltárulnak. Számtalan lehetőség, amivel csak élni kell.

Tehát itt az ideje, hogy valódi önmagunkat megéljük - egyediként, csodaként - mindenki legfőbb javát szolgálva. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha nem félünk megélni az életet... A fájdalmat se, hiszen az is csak egy érzés a sok közül. 

Sőt a fájdalom az, ami épít, emel és fejlődést hoz... Elmúlik és egy magasabb szintre lépünk általa. 

"Az tudja csak igazán, mi a szeretet, aki a fájdalmat is ismeri. Mert benne ott a megbocsátás és a szeretet képessége". - mondta Jézus is.

A fájdalom csak egy pillanatnyi érzés, a szenvedés az, amely hosszan tart... Pontosan addig, amíg hagyjuk magunkat benne. 

Adj időt most magadnak, ne rohanj! Éld meg a napjaidat. Belül. Magadban. Magadnak. 

Nem a cél a fontos, hanem az utonlevés! Ismerd fel és éld meg útközben MAGadat! Legyen ez a Te feltámadásod! És Gyere ki a Fényre!