2017. május 24., szerda

Ki a felelős az érzéseinkért és a tetteinkért? Hol a bűnös? Kit kell akasztani? Méreg, düh vagy dac ez? Meg vagy sértve? Kikéred magadnak?


Ha bűnbakot keresel? Hidd el, találsz. 

Megéri? Boldog vagy tőle?  

A világ rossz vagy benned is el van valami ússzva valami...???!!!  

A válaszok Benned vannak! 

Mindig!

Minden ember kettős lény: egy felnőtt és egy gyermeklélek lakik benne.

Egy felnőtt, aki szeretne boldog lenni és egy gyermek, aki tele van sebekkel.

Ha ezek újra együtt tudnak működni... ha a felnőtt meggyógyítja ezt a gyermeket, akkor a teljesség érzése érkezik meg hozzád.

Ugyanis ha valamilyen sérülés, fájdalom, zavar áll be, akkor ez a két rész képes elszakadni egymástól. A felnőtt én félreteszi, elnyomja, elfelejti - a fájdalmakat, az emlékeket, hogy a gyermeki én ne sérüljön tovább. 

Így lesz leszünk zavarodottak, elkeseredtek, magányosak, üresek, kifelé élőek, boldogtalanok, lefagyottak stb.- kilátástalan jövőképpel, nyugtalan jelennel.

A legfontosabb lépés, mikor ömagunkkal szeretnénk foglalkozni, hogy a megértés szintjéra hozzuk: van ez a két részünk és a rossz pillanatainkban épp a fájdalommal teli énünk érez és cselekszik bennünk...

Gyermekkorban (fogantatástól kezdve) rengeteg mindent hallunk, tapasztalunk, érzünk, átérzünk (szülőtől, nagyszülőtől, ovó nénitől, tanár bácsitól...), amelyet "készpénznek" veszünk, ha úgy tetszik elhisszük és saját hitrendszerünkként éljük...

Néhány kollektív hitrendszer:

"A férfiak mind mocskok, nem lehet bennük megbízni."
"Egy nőnek mindent ki kell bírnia."
"Egy nőnek otthon a tűzhely mellett van a helye."
"Az élet nehéz."
"Az életben mindenért meg kell küzdeni."
"Ezen a világon semmit sem adnak ingyen."
"Minden jó véget ér egyszer."
"Minden jó után jön valami rossz és minden rossz után jön valami jó."
"Az élet nem habostorta."
"Mindenki megfizet a bűneiért."

... És bizonyára Te is szépen hozzá tudsz tenni saját családi és kollektív élményt, érzést, hitrendszert, amelyek szerint most élsz... 

Sokszor úgy, hogy a tudatos énben meg sem jelenik, vagyis észre sem veszed, csak csinálod, éled, gondolod, érzed és cselekszed.

Nekünk a jelen korban most az a feladatunk, hogy mindezen negatívan befolyásoló érzelmi és mentális lenyomatokat, hitrendszereket megtaláljuk, megértsük, töröljük és már másképp cselekedjünk és érezzünk!

Ehhez pedig a saját belső gyeremeki énünk - világunk feltárásán, megértésén keresztül juthatunk el.

Hogy hogyan?

Addig dolgozunk magunkon, addig tárjuk fel lelkünk bugyrait, míg a jelen pillanatban nem tudunk élni és maradni, anélkül, hogy a múltunk (berögzült hitrendszerek, érzések, élmények) negatívan hatna az érzéseinkre, a gondolatainkra vagy éppen a tetteinkre.

Ha úgy érzed szeretnél kilépni a régi, korlátozó hitrendszerekből, rajta, tedd meg!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése