A szív-csakra a csakrarendszer középpontját képezi. Itt találkozik a három alsó fizikai-érzelmi központ, a három felső szellemi-spirituális központtal. Szimbóluma a hatszög, amely világosan ábrázolja, miként érnek egymásba a három alsó és a három felső csakra energiái. A negyedik csakra a levegőnek, mint természeti elemnek, illetve a tapintásnak, mint érzékszervi funkciónak van alárendelve. Ez a szív mozgékonyságát a valamely irányba tartó mozgást, a kapcsolatteremtést, a megérinthetőséget és a dolgok megérintését jelenti. A negyedik csakrán keresztül jut kifejezésre az a képességünk, hogy átérezzük a lényünket, egyetértünk önmagunkkal, együttérzünk és egy hullámhosszra kerülünk másokkal. Ezen a központon keresztül fogjuk fel a természet szépségét, valamint a zene, a képzőművészet és a költészet sugallta harmóniát. A képek, a szavak és a hangok itt alakulnak át érzésekké.
A szív-csakra feladata a szeretet vezette egyesülés elősegítése. Vágyunk a bensőséges kapcsolatokra, az intim együttlétre, a harmóniára és a szeretetre a szív-csakrán át fejeződik ki, még akkor is, ha ezt az érzést bánatként, fájdalomként, a szakítástól való félelemként vagy szerelmi csalódásként éljük meg. Tökéletesen nyitott állapotában a szív-csakra az igazi, önzetlen szerelem központja, az olyan szerelemé,amely saját akaratából jött létre, s amelyet az ember nem akar és nem is tud elveszíteni. Összekapcsolódva a felsőbb csakrákkal ez a szerelem úgynevezett Bhaktivá, azaz isteni szeretetté alakul át. Általa felismerjük Isten jelenlétét az egész teremtésben, s eggyé válunk az univerzum belső lényegével, a teremtés legbelső magjával. A legfontosabb követelmény, hogy a szív elérje célját; mert így igent mondunk saját magunknak,embertársainknak és az egész életnek.
A harmadik csakra segítségével megtudtuk és elfogadtuk, hogy minden vágyunknak, érzelmünknek és élettapasztalatunknak mélyen gyökeredző értelme, jelentése van, amelyet ha megfejtünk, visszakerülünk a mindent átfogó "Rendbe". Ugyanúgy a negyedik csakrában is megtalálható a szív tapasztalataiból származó alapfeltétel, mely szerint minden érzésünk, megnyilvánulásunk eredetileg a szeretet, az élettel való egyesülés utáni vágyunkból ered, melynek végső kifejeződése a szeretet. Minden egyes tagadás-szakítást és negatív érzéseket von maga után. A pozitív szeretetteljes igenlés ezzel szemben olyan energiahullámokat vált ki, amelyekben a negatív megnyilvánulások és érzések nem tudnak megmaradni, s ezért feloldódnak. Talán az Olvasó is átélte már egyszer, hogy képes volt semlegesíteni a bánat, a düh, vagy a kételkedés erőteljes érzését, azáltal, hogy ezeket az érzéseit a szeretetteljes, páratlan és osztatlan figyelmességgel cserélte föl. Ha nem, hát próbálja ki egyszer!
Ha fájdalmaink vannak, vagy valamilyen betegségben szenvedünk, próbáljunk meg szeretettel viseltetni a megbetegedett szervünk vagy testrészünk iránt. Ezzel nagymértékben segíthetjük a gyógyulást.
A szív-csakra ismeretével a gyógyítás és az átalakulás lehetősége nyílik meg előttünk, mind önmagunk, mind mások számára. Ha szeretjük önmagunkat és tiszta szívből elfogadjuk az életünket, képesek leszünk a gyógyulásra és a dolgok megváltoztatására. Ugyanakkor mindez alapvető feltétele a mások iránt érzett feltétel nélküli szeretetnek, az együttérzésnek, a megértésnek és az igaz barátságnak is. A szív-csakra olyan energiaközpont, amelynek ereje különösen messzire kisugárzik. A nyitott szív-csakra spontán módon képes gyógyítani, és megváltoztatni másokat is. (A tudatos gyógyító tevékenység során a homlok-csakrát is bevonják a gyógyításba.)
A szív-csakra kisugárzása zöld, rózsaszín és néha aranyszínű. A zöld a gyógyítás, a harmónia és az együttérzés színe. Ha valakinek a szív-csakra aurájában kivehető a tiszta, világoszöld szín, az egy jelzés, amely azt sugallja, hogy az illető gyógyító képességgel rendelkezik. Az aranyszínű, áttetsző rózsaszín aura olyan emberre utal, aki tiszta, odaadó szeretetben él az istenséggel.
A szív-csakrát gyakran a "lélek kapujának" is nevezik, mivel a mély és intenzív szeretetnek a központja. Ezenkívül ennek az energiaközpontnak a segítségével kapcsolatba léphetünk lelkünk univerzális részével, s magunkba engedhetjük az isteni szikrát. A szív-csakra nagy szerepet játszik az érzékelés, a tapasztalás fejlesztésében is, amelyet a homlok-csakra, az úgynevezett "harmadik szem" nyitottsága segít elő, mert csak az odaadással válhatunk érzékennyé a teremtés kifinomult területei iránt. Ez azt jelenti, hogy a szív-csakra fejlődésével egyidejűleg a homlok-csakra magasabbrendű képességei is felszínre kerülnek. Ez a magyarázata annak, hogy mind Keleten, mind Nyugaton számos spirituális tudományág foglalkozik a szív-csakra témájával.
A negyedik csakra és hozzárendelései:
Szín: főképpen zöld, néha a rózsaszín és az arany.
Hozzárendelt természeti elem: a levegő.
Érzékszervi funkciója: a tapintás.
Szimbóluma: a tizenkét szirmú lótuszvirág
Alapelv: az odaadás.
Hozzárendelt testrészek: a szív, a gerinc nyak és derék közötti része, a mellkas és a mellüreg, a tüdő alsó tájéka, a vér és a vérkeringési rendszer, a bőr.
A hozzárendelt mirigy: csecsemőmirigy. A csecsemőmirigy a növekedést szabályozza és a nyirokrendszert irányítja. Ezenkívül még feladata az immunrendszer erősítése és stimulálása is.
Asztrológiai hozzárendelések:
Oroszlán/Nap: melegség, szívélyesség, nagyvonalúság.
Mérleg/Vénusz: kapcsolat, szeretet, törekvés a harmóniára, eggyé válás a másik emberrel, azaz az Én és a Te egybeolvadása.
Szaturnusz: az önző ego legyőzése mint egyetlen lehetőség az önzetlen szerelem megéléséhez.
A harmonikus működése esetén:
Ha a szív-csakránk tökéletesen nyitott és harmonikusan együttműködik a többi csakrával, akkor közel kerülünk az isteni szeretethez. Szívünk energiái képesek megváltoztatni a környezetünket. Kibékítik, gyógyítják és egyesítik a közelünkben élő embereket. Természetes melegséget, kedvességet és boldogságot sugárzunk magunkból, s ez megnyitja embertársaink szívét, s lelküket bizalommal és örömmel tölti el. Az együttérzés és a segítőkészség magától értetődő tulajdonságokká válnak számunkra. Érzéseinket nem befolyásolják belső konfliktusok, kétségek és nem hat rájuk a bizonytalanság. Azért szeretünk, mert szeretni jó dolog, azért adunk, mert örömünket leljük benne, s cserébe semmit sem várunk el. Biztonságban érezzük magunkat a világban.
Mindent, amit teszünk, tiszta szívből tesszük. A szívünkben rejlő szeretet kifinomítja érzékelésünket, így a teremtés minden megnyilvánulásában felfedezzük a különválás és az újraegyesülés kozmikus játékát, amelyet isteni szeretet és harmónia irányít és hat át. Rájövünk arra, milyen fájdalmat okoz, ha elszakadunk az élet univerzális, isteni eredetű oldalától, és arra is, hogy ha újra egyesülünk az Istennel, tudatosan és tökéletesen átélhetjük az isteni szeretetet és a belőle sugárzó örömöt.
Ha felfedezzük szívünknek ezeket a rejtett zugait, más megvilágításban látjuk a világot és életünk eseményeit. A szívünkben lakozó szeretet teljesen önmagától támogat bennünket törekvéseinkben, s ez növelheti az Isten és teremtményei iránti szeretetünket. Megértjük, hogy a teremtett világ valamennyi élete a mi szívünkben is ott él. Az életet már nem kívülről szemléljük, nem tekintjük tőlünk távol állónak, hanem a részünknek érezzük.
Diszharmonikus működésnél:
A szív-csakra működési zavarai különböző módon jelentkezhetnek. Például úgy, hogy szívesen adnánk másoknak, és lennénk másokért, de nem érezzük, hogy összeköttetésben állunk a szeretet ősforrásával. Titokban - ami lehet, hogy nem tudatos - szeretetünkért elismerést, valamiféle visszajelzést várunk el, és csalódottak vagyunk, hogyha fáradozásainkat nem hálálják meg kellőképpen. Előfordulhat, hogy valaki ugyan erős és hatalmas, és erejéből másoknak is átad, de nem képes arra, hogy átérezze és befogadja a szeretetet.
A kedvesség, a gyöngédség zavarba hozza, és azt állítja, hogy nincs is szüksége mások szeretetére. Annak az embernek, akire jellemző ez a viselkedésforma, gyakran széles, túlzottan domború mellkasa van, ami arra utalhat, hogy az illető állandóan védekezik a fájdalom és a támadások ellen.
Csökkentett működéskor:
Ha a szív-csakra csökkentett erővel működik, sebezhetővé válunk, és elkezdünk függeni mások szeretetétől és jóindulatától. Elég, ha egyszer elutasítanak bennünket, rögtön megbánjuk, hogy vettük a bátorságot és megnyíltunk mások előtt. Visszahúzódunk csigaházunk belsejébe, szomorúak és letörtek vagyunk. Szeretnénk szeretetet adni, de félünk az újabb elutasítástól. Ezért aztán nem találjuk meg a helyes módját érzéseink kimutatásának. Lehetséges, hogy a szeretet hiányát túlzott kedvességgel és együttérzéssel próbáljuk kompenzálni. Ilyenkor kedvességünk személytelen formában jelentkezik és mindenkire általánosan kiterjed, anélkül, hogy bárkivel is bensőséges kapcsolatba kerülnénk. Ha valaki szívünk közelébe akar kerülni, ilyenkor vagy kitérünk, vagy bezárkózunk, mert félünk, hogy újra sérülünk. Ha szív-csakránk teljesen elzáródott, akkor tökéletes közöny, érdektelenség, sőt szenvtelenség alakulhat ki bennünk. Ahhoz, hogy egyáltalán valamit is érezzünk, erős külső hatásra van szükségünk: Belső egyensúlyunk felborul, és depresszióba esünk.
A negyedik csakra megtisztításának és aktivizálásának lehetőségei:
A természet érzékelése
A zöldben, a természet lágy ölén tett csendes séták harmonikusan hatnak egész lényünkre a szív-csakrán át. Minden virágszál a szeretet és az ártatlan öröm üzenetét sugározza, ami szívünkben kivirágozhat. A rózsaszínű virágok képesek a leghatásosabban élénkíteni és gyógyítani a szív-csakra energiáit. A rózsaszínű kis felhőkkel tarkított égbolt felemeli és kitágítja a szívünket. Engedjük, hogy a felhők formáinak, színeinek szépsége és szelídsége betöltse a lelkünket.
Hangterápia
A zene formája: mindenfajta klasszikus, meditációs és keleti vagy nyugati hagyományokon alapuló szakrális zenének felemelő hatása van. Segíti, hogy szívünk táncba fogjon az élet teremtményeivel, feléleszti bennünk a szeretet erejét, és élénkítő, harmonizáló hatással van ránk. Ugyanígy hatnak a szakrális vagy meditatív táncok, amelyekben a mozdulatok valós formát adnak a teremtés örömének és harmóniájának.
Magánhangzó: a szív-csakrához az "á" hang van hozzárendelve. A hangskálán az "F" hangon kell kiénekelni. Az "á" hang a szív közvetlen szimbóluma. mint ahogy ez az "Á!" felkiáltásban is megjelenik. Az emberi hangok közül ez a legnyitottabb és a legtökéletesebben képes kifejezni a teljesség érzését. Az "á ' hangban benne van a szeretet bárminemű megnyilvánulásának teljes elfogadása. Ezt a hangot hallatják legtöbbször a kisbabák, hiszen ők még nem tudnak jó és rossz között különbséget tenni, amikor élményeiket "magyarázzák".
Színterápia
Zöld: Földünk erdeinek, mezőinek a színe harmóniát és együttérzést sugall, békítően hat ránk, szeretettel és békességgel tölt el bennünket. Regenerálja a testünket, a lelkünket és a szellemünket, új energiát ad nekünk.
Rózsaszín: a rózsaszín lágy, gyengéd rezgéshullámai feloldják a szívünkben kialakult görcsöket. Előhívják a szeretetet és a barátság érzését, és újból életre keltik a bennünk szunnyadó gyermeki kreativitást, aminek következtében segítenek minket alkotó tevékenységünkben is.
Drágakőterápia
Rózsakvarc: a rózsakvarc lágy, rózsaszínű fénye erősíti a szelídség, a gyöngédség és a szeretet érzését. Lelkünket megtölti a szeretet hullámaival, amelyek gyógyítani tudják a durvaság, gorombaság okozta lelki sebeket, s amelyek megnyitják lelkünket a szeretet előtt. A rózsakvarc megtanít bennünket arra, hogy elfogadjuk és szeressük magunkat, hogy átérezzük a bennünk, embertársainkban és az egész világban rejlő szeretetet és gyöngédséget. Érzékennyé tesz bennünket a zene, a költészet és a többi művészet szépsége iránt, élénkíti fantáziánkat és fejleszti kreativitásunkat.
Turmalin: a vöröses-rózsaszín turmalin felszabadítja bennünk a betokosodott érzelmeket, megnyitja s kitágítja a szívünket, és tudatunkat a szerelem örömteljes oldala felé irányítja. Összekapcsol bennünket az isteni szeretet női megnyilvánulásával, amely a teremtés szépségében fejeződik ki: a határtalan életörömben, a spirituális táncban és játékban. Ezáltal a turmalin egyesíti az isteni és a világi szeretet különböző megnyilvánulásait. A rózsaszín turmalin, amelynek széle zöld színű, és általában lapocskák formájában lehet kapni, különösen jól hat a szív-csakrára. A rózsaszín turmalin tulajdonságai beleivódnak a zöld szín gyógyító és harmonizáló rezgéshullámaiba.
Kunzit: a kunzitban a magasabb rendű szeretet halovány rózsaszínje egyesül a korona-csakra ibolyakék színével, ami az istenséggel való egyesülést támogatja. A kunzit drágakő megnyitja szív-csakránkat az isteni szeretet előtt. Segítséget nyújt abban, hogy a szívünkből sugárzó szeretetet továbbfejlesszük az önzetlenség és a tökéletesség irányába. A kunzit energiái mindig visszavezetnek az egyenes útra.
Smaragd: a smaragd az összszeretet köve, mivel az élet minden szintjén erősíti és elmélyíti a szeretetet. Békét és harmóniát sugároz, összhangba hoz bennünket a természet erőivel. A smaragd, melynek sugárzó fénye igéző hatással van az emberre, megmutatja azokat a területeket, ahol az összhang még nem jött létre. A smaragd gyógyító energiákat szív magába a kozmoszból. Regeneráló, fiatalító, frissítő és nyugtató hatása van.
Jáde vagy más néven nefrit: a jáde, lágy zöld színe békességet, harmóniát, bölcsessget, igazságosságot és eltökéltséget sugároz magából. A jáde ellazítja, megnyugtatja a szívet. Segít felfedeznünk és átélnünk a teremtményekben rejlő szépséget, s ezáltal jobban tudjuk értékelni és szeretni az egész teremtett világot. A jáde képes megszüntetni a nyugtalanság állapotát és békés álomba ringat.
Aromaterápia:
Rózsaolaj: nincs még egy illat, amely olyan erős harmonizáló hatást tudna gyakorolni lényünkre, mint az értékes rózsaolaj illata. Lágy, szeretetet árasztó kisugárzása gyógyítja és csillapítja a szív sebeit. Segít észrevenni a teremtett világban a szeretetet, a szépséget és a harmóniát. A rózsaolaj örömmel és az odaadás vágyával tölti meg szívünket. Fokozza, de ugyanakkor finomítja az érzéki örömöket, amelyeket magasabb szintű szeretetté alakít át.
A negyedik csakrára leginkább ható jógatípus:
Bhakti-jóga: a Bhakti-jóga gyakorlásával a szereteten át eljuthatunk az Istenhez. A Bhakti-jógát gyakorló érzései elmélyülnek és megerősödnek, ő maga pedig közelebb kerül az istenséghez. Mindent az Istenre vezet vissza, mindenben Őt látja, s még a szeretetben is feléje közelít.