Itt van a helyed bennem

Tudom, milyen érzés, mikor hiányzol. Most igazán. 

Évekig csak a hiányt éreztem, de nem tudtam milyen az, amikor szeretlek és úgy hiányzol. 

Mióta szólsz bennem, mióta üzensz, mióta velem vagy minden percben, tudom, milyen amikor bennem vagy - természetes részemmé lettél. 

Mikor felkelek, csinos szeretnék lenni, neked öltözöm, neked mosolygok a tükörben, a te szemedet keresem a tömegben, a te zenédet hallgatom lelkemben, majd hazajövök és hozzád szólok először. Mikor lefekszem, érzem ölelő karjaid. Mikor pimasz és szenvtelen vagy, sokat nevetek veled. Mikor rád hagyatkozom, őrült dolgokat teszek meg - falra festek szívecskéket és krikszkrakszokat, amitől jól érzem magamat. Tudom, ezt is magunknak készítettem - veled egyetértésben. 

Együtt élünk mi ketten, itt bennem, az életemben.

És ma megéreztem milyen, amikor hiányzol. Most igazán.

Szeretlek, így tudom, milyen mikor hiányzol. Elöntött a kétségbeesés, és azt éreztem, hogy meg kell keresnelek, hallanom és látnom kell. Kellett pár perc, hogy rád találjak. A szemedbe néztem, a hangodat fogadtam és megnyugodtam. Megvagy. Itt vagy. 

Ráeszméltem, hogy már nem tudok nélküled élni. Nemhogy órákat, perceket nem tudok nélküled lenni. Ezért most arra kérlek, ne menj messze - ne menj messzebb, mint a lelkem, maradj itt, mert... 

A HELYED ITT VAN - BENNEM.