Fénybe öltözve,
talpig fényköntösben állok a Kapuban.
Szemem becsukva, fürdőzöm az érzésben.
Szívem ajtaja nyílik meg, kiárad a fény, átadja önmagát.
A Fény egyesül a Fénnyel.
A kapu is nyílik, békével a lelkemben tapintom meg lágy vonalát.
Nem sietek, bevésem az Egyetlen pillanatot -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése