Augusztus utolsó napján tekintsünk kicsit vissza arra - mi is történt a nyáron velünk.
Elsősorban önmagunk megismeréséről, az igazi önmagunk megszeretéséről szóltak az elmúlt hónapok. Jártunk nagyon mélyen és még mélyebben...
Gyermeki énünkkel sokat kellett foglalkozni. Magzati és gyermekkori traumák, ahol nem kaptunk elég figyelmet és szeretetet szüleinktől. Szüleink kapcsolata, mintája, fájdalmai, hiedelmei elevenen égtek bennünk újjá. Nőként sok anyai, női, társbeli mintát raktunk le, férfiként rengeteg negatív apai férfi mintát, párkapcsolati dilemmát... Ráeszméltünk, hogy ezek nem mások, mint lemásolt lélekminták, amelyek már nem mi vagyunk és nem is tudjuk, akarjuk ezeket így tovább működtetni.
Súlyos párkapcsolati mintákat raktunk le. Az, hogy anyáink és apáink hogy éreztek, milyen döntéseket hoztak, minket is formáltak, alakítottak, hiszen okos gyerekeként lemásoltuk őket, sőt átvállaltuk a terheiket és hiedelmeiket, hogy majd mi megoldjuk ebben a nagy szeretetben ezeket. Azonban eljött az idő, hogy felismerjük: mi nem oldhatjuk meg, vehetjük el egy lélektől sem a feladatát, nem menthetjük meg az élettől, "csak" szerethetjük és "mellette" lehetünk...
Ráeszméltünk, hogy bűntudat és szégyen nélkül lehetünk boldogok, és ezzel nem "csaljuk" meg szüleinket, épp ellenkezőleg, felszabadítjuk a család energiáját és ők is boldogabbak lesznek. Tehát nem tettünk mást, mint visszaállítottuk a normál szülő kapcsolatokat az isteni Rendbe, tudva ki a kicsi és ki a nagy ebben a családban.
Újra kellett tanulnunk hogyan kell játszani, élvezni az életet, a mindennapokat, a "kis" örömeinkben is meglátni a boldogságot. Unikornisként játszani a felhőkkel, ugrándozni a réten, és mosolyogva áramolni a létben. Értékelni a csodákat, amik már most megadattak nekünk és elengedni az elvárásainkat, hogy újabb Csodák születhessenek.
Ehhez bizony szükséges volt nem csak a gyermeki sebeket, hanem a régi, elavult, nem működő kapcsolatokat, régi mintákat és programokat, munkahelyeket stb. is elengedni az életünkből. Persze mindezt már nem fájdalomból, hanem mert tényleg szeretnénk minőségi életet élni Önmagunkért ítélkezés és minősítés nélkül. Ezzel együtt pedig meg kellett tanulnunk meghúzni a határainkat, amihez persze sokszor át is kellett őket lépni. Tisztelni és szeretni tanítottak minket - Önmagunkat - ezek az események, személyek (szülők, nagyszülők, rokonok, barátok, munkatársak, ismerősök stb...)
Azt is megfigyelhettük az elmúlt időszakban, hogy mennyire fontosak a gondolataink, hogy ráébredjünk miként tudunk teremteni szinte azonnal - kivétel nélkül mindent. Sajnos a félelmeink miatt a "rosszat" is. Rá kellett jönnünk, hogyha aggódunk a jövőnk miatt, ha féltjük a családunkat, akkor máris megadtuk az energiát annak, hogy valami "rossz" történjen és bizony az meg is történik. Így jött a felismerés, hogy még mindig hajlamosak vagyunk a fájdalmon keresztül teremteni, érezni, látni és nem a szereteten át...
Megtanultunk hálát adni azokért a dolgokért, amik már megvannak. Beláttuk, hogy pontosan annyink van, ami elengedő a boldoguláshoz, és ami rámutat arra, hogy meg kell tanulnunk befogadni. Nem kérdezni, nem kételkedni, nem félni, csak befogadni. Hogy kitől és hogyan, teljesen mindegy. Nyitva lenni szívben és hagyni az áramolni az energiát befelé. Jelentse ez a szeretetet, a párkapcsolatot, a kapcsolatokat, az anyagikat... Bármit befogadni!
Fel kellett újra fedeznünk, hogy ugyan csak önmagunk menthetjük meg magunkat, de segítséget kérni és elfogadni jó és szükséges. Mert ugyan különböző utakat járunk be, de segíthetjük is egymást ezen az úton. Bármit beletehetünk a közösbe, mindenkinek helye van benne, de mindenkinek meg kell őriznie saját individuumát. A feladat az, hogy légy önmagad bárhol bármikor bármelyik helyen időre csoportban, légy büszke Önmagadra.
Rá kellett jönnünk, hogy minden találkozásnak, embernek, helyzetnek helye volt az életünkben. Megtanultuk, hogy nem nyavalygunk ezek miatt, hanem szépen felismerjük és fejlődünk általuk.
És igen, nem kis türelem kellett ehhez. Magunkhoz, másokhoz is. Mert ugyan rengeteget teremtettünk, viszont rengeteget ezek közül nem szívből, hanem egoból, elvárásokból, régi programokból, sebzett lélekből...
Mert mi azt gondoltuk ez jó lesz, aztán következő percben megint kívántunk, sokszor épp az ellenkezőjét az előzőnek. Hát a kis angyalkáink nem is tudták, hogy most merre is induljanak... Jegyezték a kívánságot, elkezdtek ehhez teremteni, majd jöttünk a türelmetlenségünkkel, hiszen nem történt meg "azonnal", amit kértünk és máris kértük a következőt, ezzel elodázva - idő hiányában - a megvalósulást. Angyalkáink mit tettek!? Kihúzták az előzőt, jegyezték a következőt, de aztán azt is törölhették hamarosan - egy újabb kérésünk miatt... Szóval munkás a melójuk, ismerjük el... ;-)
De mi felismertük ezt is és most már szépen kivárjuk mi történik egy-egy kérés után... Mik tisztulnak, oldódnak, hogy megtörténhessen a Csoda. Hiszen, mikor azt érezzük nem történik semmi, íródnak át a régi programok és hitrendszerek, gyermekkori fájdalmak, berögzültségék és kezd el a lélek felnőni ebben a valóságban, most az adott kívánságot megélni, megtapasztalni.
Apropó! Hitrendszerek és programok. Temérdek elavult rendszert hordozunk generációk óta. Gyakori volt a fejfájás, a fej lüktetése, beütése, az esés-kelés, hogy sejtszinten is tisztuljanak ezek bennünk. A szexualitás, a férfi-nő viszonyokról, az erős nő-átkozott férfi szerepek hitrendszerei is soron voltak. A nőnek vissza kellett alakulnia nővé, hogy a férfi férfi lehessen.
A következő időszakban is rengeteg próbát kapunk, ahogy eddig is. Mert ugyan rengeteget dolgozunk magunkon, de hogy tudjuk hol tartunk, fel kell újra ismernünk a helyzeteket és szituációkat, és végleg a helyére tennünk azokat. Így gyakori, hogy felbukkannak olyan személyek, helyzetek, amiken azt hittük túl vagyunk, de megkérdezi biztos-e?!...
Neked pedig ki kell állnod az mellett, ami a szívedben van. Minden félelmed ellenére.
Hiszen az új akkor tud elkezdődni, ha tisztára van seperve az az energia, ahova be akar érkezni az új.
Így hát ezeket elolvassa, összegezd ma magadban, hogy mik is történtek veled a nyári hónapokban.
Milyen változásokon mentél keresztül? Szereted-e már magadat testestül-lelkestül minden kis lélekrészeddel együtt? Ismered-e már a határaidat és tudsz-e kiállni mellette, esetleg nemet mondani? Mennyire vagy befolyásolható? Tudod azt cselekedni, ami neked jó? Leraktad-e az anyai, apai mintáidat, amelyek gátolták a párkapcsolatodat? Hiszed-e türelemmel, hogy minden megtörténik, mikor eljött az ideje? Tudsz már szívből élni, szeretni, cselekedni - örömben és boldogságban minden apró dolgot meglátva?
Mert mi a lényeg?!.
Az hogy "Hogyan reagálsz"?!.
Egy gyermeki fájdalommal, félelemmel vagy egy felnőtt határozottságával és magabiztosságával, aki megőrizte gyermeki könnyedségét és életörömét - mindig a szeretetben megnyilvánulva az őszinte szívbéli kommunikáció tudatosságában.
Nos, nézd meg, hol tartasz ebben most.
Még mikben kell fejlődni és alakulni, hogy akár minden perced öröm legyen a sok kínlódás után... Látni a szépet mindenben - mindenkiben és létezni, élvezni ezt a játszóteret, amit most választottunk magunknak.
Ma este írd le, vagy csak gondold végig, mik történtek veled és hol tartasz, majd holnap szeptember elsején (ÚJHOLD energiájában) csupa olyan dolgokra összpontosíts, amit még szeretnél megvalósítani ebben a gyermeki örömben, de immár felnőttként!
Tehát összegezve: a szeptember arról fog szólni, hogy az a kisgyerek felnő, akivel eddig dolgoztál, akit megismertél, akit megszerettél újra - most megmérettetik a felnőtt világban. Megtanulja hogyan kell felnőttként nőnek illetve férfinak lenni egy párkapcsolatban, egy munkahelyen és így tovább... Új játék, új örömök, új kihívások... :-)
A függöny tehát holnap felgördül és jön a felnőtt rész!!!! Megismerjük ezt is magunkban. ;-)
Kicsit idegen még? Lesz időd ezt is gyakorolni és minden mást, amit még kell... ;-)
Csodás játszós felnőtt szeptemberi hónapot kívánok! :-)
Ha szeretnél segítséget ezen az úton, szeretettel várlak Téged oldásra rengeteg módszert alkalmazva!
Cser Melinda - Spirituális Életvezetési tanácsadó
csermelinda3@gmail.com
0630 42 48 268
Szeretettel Várlak!