Haladás útján

Nem a változáshoz kell erő. A haladáshoz. Hogy mindig képes legyél minden fájdalom és boldogság megélése után is nem megragadni, hanem menni. Mert sosincs belenyugvás, de harc se. Nem küzdeni kell. Menni. Nem elnyomnia kell, hanem éltetnie. Dobognia és lüktetnie. Minden egyes pillanatnak. Mert ez hozza meg a jövőt. Így találhatja meg meg benned az útját. Kivési magának, ha nem engeded, még  nagyobb éllel, még nagyobb sebet ejtve. Nincs haladás tőrés nélkül, de vannak gyógyult sebek. Amelyek megmutatják erősséged és hatalmad önmagad felett. Mert ezen az úton csak te mehetsz végig. Hogy haladsz vagy bedőlsz. Azt is te döntöd el. De nem megadásról és feladásról van szó. Hanem mindig csak a haladásról...