2013. december 28., szombat

Saját démonok

Nem akarod bántani. Képtelen vagy rá. Megbánthat, eltiporhat, de elviseled. De meddig? Ülsz összeroskadva és emészt a fájdalom belülről. Tudod, hogy megint ott vagy, abban a helyzetben. Szembe kellene nézni vele és kiabálni, hogy nem az vagy, aki kell. Értsd meg! Csak ülsz, ülsz és vársz, vársz. Miért kell ezt tenned? Miért kell bántani? De bántod? Egyszerűen csak mond és nem lesz gond. Mert lehet, hogy fáj neki, de nem hagyod benne az illúziót, hogy jól működnek a dolgok. Mert nem működnek. Mond ki! Attól, hogy ő érez, neked nem kell. Az az érzés csak az övé, ez meg a tiéd. Mindkettőtök démonja a sajátja. Harcolj meg vele! Hát kimondod, és fáj, mert fájnia kell. Nem kell, hogy egyet értsen, hogy megértsen. Legyen sértett és kiábrándult. Az már az övé.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése