Itt vagy előttem, már nincs több álarc, leleplezett az idő. Itt állsz
pörén, tiszta lélekkel és könnyes szemmel, boldogan. Nézel a szemembe és
nem hiszed el, hogy ez létezik. Kinyújtod a kezed és nem tűnök el,
nem-nem, maradok. Hozzám érsz, finoman érintesz, el ne illanjon a
pillanat. Ez az a varázs, ami csak kettőnk között létezik. Szikra, ami
ki nem hunyhat már, felperzsel szüntelen. Lepillantok összeért kezünkre
és könnybe lábad szemem. Annyiszor elképzeltem, azt hittem, nem múlja
felül már semmi. De igen! Az álmot felváltotta a valóság, itt vagy!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése