Lépkedsz az úton. Olykor megrettensz és hátrapillantasz. Belelépsz a
gödörbe. Megtorpansz, még fáj is.
De keresed újra a fényt.
Süvít a szél,
fázol. Esőcseppek, zuhogó eső.
De nem hátrálsz, mész tovább.
Vársz a
napsütésre, vársz a szélre, mely felkap és elrepít a fényed felé.
Gyorsabban, mint azt képzelnéd.
Megtépázva, de erősebben
- hittel, reménnyel teli boldog repülés.
ÖSSZEOLVADSZ VELE, A MINDENNEL, A SEMMIVEL
ÉS CSAK SZÁLLSZ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése