Száguldunk mindannyian valami felé. Szállunk, mint a falevél a szélben.
Örvénybe kerülünk, és messzebb kerülünk a céltól, mint valaha. Nem
látjuk már az utat, és a célt is elvesztettük. Vihar verten, és reményt
vesztve keringünk, míg a felhők mögül újra kisüt a nap. Mert kisüt. Csak
türelem. Mindent legyőz a fény. Csak adj neki időt. Lehetőséget!
Lehetőséget magadnak, hogy észre vedd a fényt, és visszatalálj az útra.
Hogy újra szárnyalhass a cél felé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése