Befogod füled. Próbálod nem hallani. Nem figyelni. Nem érezni.
Megtagadod, hogy kevésbé fájjon. Fájt eleget. Becsukod füled. Nem
figyelsz rá. Elnyomod magadban. Mintha nem is lett volna. Aztán
meghallod hangját, meglátod arcát és elfelejted mit tettél. Megnyílik
újra szíved és érzed, ahogy a vér száguld ereidben. Ez mélyen van. Ezt
nem veheti el és nem temetheti el senki sem. Te sem! Talán mást könnyen
elfelejtenél. De ezt az egyetlent. Ezt nem! Ez mindig megmarad. Ott
bent, legbelül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése