http://www.youtube.com/watch?v=c4vtbjyM5ug
Honnan indultam, s közben mennyit áldoztam.
Óvtam éjszakákon át, a holnap féltett zálogát.
Mert vannak álmaink, biztos lesznek könnyeink.
Ám a félhomályon át, már dereng az új világ.
És végül az leszek, mit magammal viszek,
És nem felejtem el:
Törj ki a csöndből, a sötétből.
Szeress szívből.
Semmi nem volt kár a percért.
Mi most célt ér, felemeltél,
Mindig itt lesz már az érzés.
Hogy volt miért,
Hogy elkísért,
Tudod jól.
Semmi nem volt kár a percért.
Mit megtalálsz,
Mit végig jársz,
Miénk lesz.
Ugye emlékszel, hogy úgy jött el az a reggel.
Hogy én már felhagytam mindennel,
De még álmodtam, tovább változtam,
És a legfőbb percben háló nélkül ugrottam.
Nem is féltem akkor már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése