Bezártad önmagadat. Nagyobb volt a félelmed, mint a hited. Ítéletet
mondtál ki rájuk, és magadra is. Anélkül, hogy lehetőséget adtál volna
nekik vagy magadnak. Felhúztad a falat és csak a réseken nézted a
világot. Sejtetted, hogy a fény ott van kint, mert olykor érezted a
melegét. De még mindig féltél. Eljön az idő, mikor már annyira vágysz a
fényre, hogy magad kezded lebontani a falakat. És akkor jön az, aki
segít tovább bontani. Egyre alacsonyabb lesz a falad, egyre kisebb a
félelmed és egyre nagyobb a bizalmad. Túl sokáig voltál bezárva. Keresd a
fényt és kezdj bontani!
2014. február 10., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Tégy ma mindent hálás szívvel. Csak köszönd meg mindazt, ami most történik Veled. Még ha nem is értesz mindent, csak köszön...
-
Két Lélek, akik összetartoznak - Elválaszthatatlanok Egymástól. Nem szakítja szét őket sem Isten, sem ember. Csak türe...
-
Talán a legbonyolultabb érzelmi sík tartozik a nemi csakrához, nem csak a szexualitás maga (bár ez a gyökércsakrával együtt működik),...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése