Olykor elfog a kétségbeesés. Jönni fogsz? Kitartok addig? Tudok benne hinni eléggé? Hallom a lelked, hozzám szól. Kérlel, hogy higgyek benned. De oly messze vagy, nagy a távolság. Legyőzöm-e a kételyt? Könnyek közt kérem lelkem, hogy tartson ki. Nincs már messze, ugye? Küldj egy jelet, amibe kapaszkodhatom, újra. Szívem zokog már az érintésedért. Te is erre vársz? Nem vagy itt és szenvedek miatta. Vajon Te is érzed ezt ? Nem tehetek semmit, még nem. Várok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése