Ikerlelkünk tükörképünk

Az ikerpárok ugyanannak a léleknek a két felét képviselik. Sok rokonlélek áll közel hozzánk, lelki ikertestvérünk azonban csak egy van. Az előbbit a hasonlóság, az utóbbit a teljes egyezés határozza meg.  Egyenrangúak, éspedig igen fejlett fokon. Mivel a lélek két felét képviselik, az ikerlelkek nem előzhetik le egymást, ám sürgethetik vagy hátráltathatják a közös előrelépést.  Az ikerlelkek mélyen lelkükbe vésték a másik képét, mindegyik rányomta bélyegét a társára. Valamennyi emberi lény szívében hordozza ikertestvére arcmását. Bármilyen elmosódott is, de ott van. A testvérlelkek a világot jelentik egymás számára, és egyetlen teremtett lélek sem elégítheti ki őket ennyire. Azért, mert ezeket a lelkeket Isten egymásnak alkotta, és semmiféle erő nem választja el egymástól, és nem is kell elszakadástól tartaniuk. Az ikrek soha nem hagyják el egymást, és tökéletes bizonyossággal ismerik fel ikerlelküket, s ha megtalálták egymást, soha többé nem válnak el. Az ikerlélek lehet már közel is van, és arra vár, hogy megtegyük az utolsó lépést a fejlődésben. Esetleg mindkét félnél hiányzik a végső egymásra találás előtt. A találkozásra csupán akkor kerül sor, ha magunkban eljutunk odáig. Lelki ikertestvérünk a tükörképünk, önmagunk fordított mása. Kiegészítjük egymást, nem egy szempillantás alatt, hanem újfajta fejlődési folyamat részeként. Mindeközben önmagunkban is egyre egyénibbek leszünk. Az ikrek paradoxona: hogy mialatt a kettő egyesül, egyéniségük is kivirágzik. A párjára lelt ikerlélek a Teljességet (tökéletes lényt) látja a másikban, és a Szerelem erejénél fogva segít is kibontakoztatni. Mindennek semmi köze a szerelemhez. Aki szerelembe esik, elvész a másikban, lemond önmagáról, mintegy átnyújtja szívét a szeretett lénynek. Az ikerlelkek egymás felé vivő útja, nemegyszer bizony rögös és fáradságos. A lelki ikertestvér felé közelítve szerelmi tapasztalatainkból tanulunk. Ehhez nem feltétlenül van szükség partnerre, saját szeretni tudásunkat is fejleszthetjük. Ha nyitottak maradunk, valamennyi élményünk, önismeretünk elmélyítését szolgálja.  Aki pedig rátalál önmagára, az a nagy egyesülésre is készen áll.

Folyt. köv. 
(forrás: Patricia Jourdy: Ikerlelkek)