Vannak napok, amikor azt hiszed, nem megy tovább. Amikor azt gondolod,
elfogytál és elfáradtál. Túl sokat adtál és túl sokat vártál. Engedned
kell, pedig annyiszor megtetted. Újra és újra. Mindig másként, más
szívvel, de ugyanazzal a lélekkel. Ami hisz benne, ami hisz minden
érzésedben. De van, amikor úgy kell lenned, hogy nélküle, és boldognak
lenni mással. Mert a boldogság nem benne van, benned. És ez most mással
vár. Mert van egy másik ember, aki hozzád készül, aki feléd tart... Aki
addig szorít, amíg csak kéred.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése