Metamorfózis

2014.04.26. - Metamorfózis Győr - Vivation

http://www.metamorfozis.eu/

Egy csodálatos helyre megyek, ahol madarak énekét hallom és virágok illatát érzem. Angyalok gyűlnek körém, akik egy patakhoz vezetnek. Belemegyek és érzem, ahogy testemet átmossa a víz gyógyító ereje. Angyalaim segítenek, és kezükkel gyógyítják be szívemet, és helyreállítják a gyomrom működését. Egy gyönyörű fehér ruhát öltenek rám, majd szárnyalok tovább. 

Édesapámat látom, aki a születésem után mérhetetlen szeretettel vesz mellkasára. Érzem az érintését bőrömön és érzem a végtelen szeretet, ami felém árad. Csak szorítani és így maradni vágyom. Belém nyíllal az érzés, hogy el kell válnom tőle. A zokogás ráz és kérem, hogy ne menjen, maradjon. Még ne! Nem tudom abbahagyni a sírást és egyre csak könyörgök neki. Nem tud megnyugtatni, csak hajtom, hogy nem mehet el, nem tudom elengedni. Átölel és csak hagyja, hogy sírjak. Elkezd halkan beszélni és lassan eljutnak hozzám szavai. Kéri, hogy figyeljek erre a szeretetre, ami itt dobog bennünk. Ami közte és köztem van, az nem veszik el, az bennem fog tovább élni. Sosem vesztem el, mindig itt lesz, ahányszor csak rá gondolok - és a szívére hajtottam a fejem. Meg akartam jegyezni örökre a pillanatot. Ez az édesapám és az én közös örök pillanatom. Megtanította nekem, hogy a szeretet ne keressem, itt van bent a lelkemben, bármikor előhívhatom. Nem kell elengednem, itt van örökre.

Máris repülök édesanyám karjaiba. Újra érzem a félelmet és az elveszettség érzését.  Megint elveszik minden érzést. És most nem az enyém. Most édesanyámé. Karomban zokog és kérlel, hogy ne hagyjam el. Várom, hogy alább hagyjon az erős sírás. Nekem is folynak a könnyeim és érzem a fájdalmát. Tudom mit él át, és tudom mit élt át édesapám. Itt vagyok benne az érzésben. Átélem a másik oldalt. Most nekem kell megmutatnom édesanyámnak, amit a kicsi lány tanult 25 évvel ezelőtt. Halkan elkezdtem nyugtatni, hogy nem megyek el, hogy mindig itt leszek vele, ahányszor csak rám gondol. Megkérem, hogy érezze a szeretet, ami köztünk van most. És ezt helyezze el szívében. Mindannyiszor előhívhatja és érezheti. Ez a kettőnk szeretete. Megmarad örökre. Nem kell elengednie. Itt vagyunk bent, egymás lelkében.

Máris repülök tovább és a felhők fölé szállok. Egy felhőn landolok és a szeretet érzése járja át lelkemet. Érzem őt, itt van mellettem. Megérintem szívét, és ő megérint szívemet. Behunyom szememet és a szeretet áramlik a karunkon át, a másik szívébe. Megkérem, hogy hagyja, hogy segítsek, én is hagyom, hogy ő segítsen. Egymásért vagyunk, egymáshoz tartozunk. Szavak nélkül beszél a lelkünk. Csak hallgatom és élvezem a boldogság ízét a szívemben. Egy kislány jelenik meg mellettünk, aki megfogja kezünket és hárman ülünk a legnagyobb szeretetben. Kiválasztottak lettünk. Mi hárman összetartozunk. Kézen fogva a felhőkön lépkedünk, majd egy virágos rétre érünk, ahol leülünk a fűbe és sütkérezünk a nap sugarai alatt. Egyre több ember gyűlik körénk, család és barátok, ismerősök, emberek. A szeretet fénye járja át testünket, ami kiteljesedik körülöttünk. Egy fényburok vesz minket körbe, mindenkit külön-külön. Majd ez a fényburok eggyé válik és Egy hatalmas fénnyé növi ki magát. Körbe öleli a rétet. Az ég és a föld ér össze bennünk, egy közös fényben, a Szeretetfényben.