2017. szeptember 25., hétfő

Ami nehéz, azt le kell rakni...


A megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfogadod a helytelent. A megbocsátás azt jelenti, hogy nem vagy hajlandó tovább keseríteni miatta magadat.

Mély sóhajokkal, nagy levegőkkel, nagy kifújásokkal mondd ezt végig:

"Lerakom most mindazt, ami feszíti lelkemet, lerakom mindazt, ami nehéz nekem. Kilélegzem és elengedem. Könnyedén minden testemből, minden részemből. Minden, ami fáj, minden, ami nyom, kilélegzem, elengedem. Legyen az bárhol, bújjon az meg bárhol, most könnyedén kilélegzem, elengedem. Elengedem, tehát kilélegzem. Történik. Megtörtént. Most. 

Felmentelek, ahogy felmentem magamat is. Megbocsátok. Megbocsátok, ahogy magamnak is. A Teremtő áldása legyen bennünk. MOST."

Lélegezz még párat. Orrodon szívod fel a levegőt - szád csukva - 9-ig számolva, a 10. másodpercnél megtartod egy pillanatra a levegőt, majd továbbra is az orrodon - kifújod  a felszívott levegőt 10 másodperc alatt. Addig ismételd ezt a légzést, míg azt nem érzed, hogy megnyugodtál, hogy megérkeztél, hogy jelen vagy magadban - békében, megbocsátásban és szeretetben.

Szeretettel: Melinda




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése