Kik vagyunk Mi Együtt

Nem megmutatni szeretném neked, ki vagyok én, hanem éreztetni lelkemmel. Mert ha egyszer beengedlek és kitárom szívemet, láthatod, mi mindent oszthatok meg veled. És mikor mindez már nem csak az enyém, hanem a tiéd is lehet, akkor válhatunk eggyé. Mert odaadom, és nem kérem vissza. Nem várok mást, csak hogy te is add magadat. Hadd lássalak és hadd érezzelek. Növeljük  egymás erejét, váljunk nagyobbá és erősebbé, hogy megtudjuk, kik vagyunk Mi Együtt.

Mindig ugyanazt...

Ha még mindig ugyanazt kapod, akkor még mindig nem tanultad meg. Vagy egyszerűen még nem raktad le, nem oldottad meg. Állj újra neki, csináld végig mindannyiszor. Mindig tanulva az előzőből. Végül észre sem veszed és eltűnik végleg…

Bármi is történjen...

Bármi is történjen. Válasszon szét titeket az élet. A lelkedben él tovább. Mert ez a sors. Mindig van idő kivárni. Van története. Mert szerződés köt hozzá. Tökéletesen megírva. Még ha külön is válnak útjaitok, a nyom ott marad benne. És soha ki nem törölhető. Ha odaértek, a külön idő semmivé tűnik és egy új lap íródik. A Ti közös fejezetetek. 

Egyszerre mindenen?

Egyszerre akarsz túl lenni mindenen? Mert azt hiszed, ha elég gyorsan oldod meg, akkor előbb érsz oda? És mi mindent szalasztasz el, miközben rohansz? Talán épp a tanulnivalót és így még messzebbre lököd azt, amiért futsz? Nem megállni kell, lassítani. Elfogadni azt, amiben most vagy. Ez nem beletörődést jelent, hanem a tapasztalást. Mikor már nem félsz attól, hogy lemaradsz róla… akkor éred el és már nem szaladsz túl rajta, az életeden.

Tiédben

Talán nem tudom milyen az arcod, de tudom milyen a lelked. Itt érzem minden pillanatban magamban. És tudom, hogy hihetek benne. Mert ez vezet oda, ahol nincs többé magányos perc. Csak a nyugalom és a szeretet, ami egyetlen arc lelkében lehet csak az enyém. A Tiédben. 

Minket várnak

A romok alatt épülök újra. Mert letaszítok minden követ, lebontok minden falat. Míg egyszer nem látom csak a napot, a teret és benne téged. Mert tudom, ott vagy mögötte. Virágzol és rám vársz. A fénylő egek, a lágy földek, mind minket várnak.

Megtalálom magamban

Megtalálom magamban, hogy megtalálhassalak vele téged is. Nem rettent el semmi. Szembe nézek már a démonjaimmal, és ha csatát is vesztek, mosolyomat nem feledve csak lépek tovább. Más húrokat pengetek, olykor szaggat a szakadása, de mindent megbocsátok és újra kezdem bármikor. Ha már semmi sem az enyém, ha már nincs bennem más, csak én, akkor nézhetek veled szembe: Te és Én.