2014. május 31., szombat

Akkor...

Elvagy a semmivel, a hiánnyal, csak a belső önmagaddal. Nem bánt, nem feszít, nem kérdez, nem ámít, csak létezik benned. Valami új. Ott van a hited, valahol benned, mélyen. Beépült. Mert hiszed, hogy van kiút... Hogy van valahol... Ő. S hogy majd egyszer... Mikor nincs több görcs és nincs több félelem. Akkor...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése