Észrevehetően több most a
feszültség és a félelem bennünk, körülöttünk, mint általában. Olyan helyzetek
elé állít most az élet, ahol most meg kell mutatnunk, mit tanultunk az elmúlt időszakban.
Továbbra is szem előtt tartva: nem bántani akarnak és még mélyebbre taszítani.
Nem. Itt az ideje, hogy megtudjuk, mit kell még megtanulnunk, és mivel tudtunk
illetve nem tudtunk leszámolni.
Magam részéről a nagy összeomlások
és a nagy felismerések időszaka ez. Van olyan is, ami büszkeséggel tölt el, mert
túl vagyok rajta, és van, ami őrülten fáj, mert még nem tudom kezelni. Olyan
emberek jönnek vissza, akikről azt gondoltam már nem jöhetnek. Felismertem
bennük, hogy ki voltam egykor és ki vagyok ma. Boldoggá tesz, hogy itt tartok,
és nem csinálnék vissza semmit. Azt
gondoltam elég az, ha ezeket lezárom magamban, de úgy tűnik, hogy a lecke az
lesz, hogy a másik is megtudja.
Az utam is látom, csak az út milyensége nem
tiszta még. Azt érzed te is, hogy hol érzed magad jól és hol nem. Kövesd az
érzéseid. Mindig megmutatják a következő lépést, csak kellően le kell hozzá
csendesedni. Megállni és újra indulni. Ha nem jó, lezárni, mert semmi sem múlik
el, csak még jobban fog fájni. Hagyni kell belépni az új társakat, és azt is hagyni
kell, hogy mások más útra menjenek. Nélküled. Minden kapcsolat két ember
tanításáról szól. Te is és ő is ad, aztán egyszer csak adod másnak és kapod
mástól. Nem kell hagynod, hogy csak elvegyenek belőled…
Minden, amit nem mertél megtenni,
bármilyen kis dolog, most újra helyzetbe hoz. Vajon most máshogy fogod
csinálni? Vagy ismétled önmagad hibáit? Örülj, ha tudtál változtatni és örülj
annak is, ha már felismered a szituációt. Minden kis lépésekkel kezdődik, ne
akard egyszerre megváltani az életed. Türelmet is tanultál?
Az önmagaddal való kapcsolat
legyen az első. Még mindig van mit tanulnod magadról. Belül és kívül is te
alakítod magadat. Te vagy az irányító. És ha te megvagy, akkor alakul hozzád a környezted. Ha magadat rendezed, őket is alakítod. Veled változik
minden. Szeresd, ismerd, értsd, lásd őket. Ők lesznek ott, mikor szorul
a húrok és akkor is, mikor letéped láncaid. Ők azok, akik feltételek nélkül adnak
és te már el is tudod fogadni…
És aztán még mindig ott a hiány a
lelkedben. Ez annak a hiánya, aki még nincs meg. Te tudod, ez hogy tud fájni,
ugye? Meg kell tisztulnod még. Amíg ez a hiány együtt él veled, addig
félelemed is ott van. Ezzel kell leszámolnod. Míg ezek így fájnak, nem
engedted el az érzést. Mikor nem fáj, hogy nincs, és nem félsz, hogy ott áll
előtted… Akkor már nem lesz hiány és készen állsz a nagy találkozásra. Addig
kitartunk és engedünk el mindent, ami fáj. De nem is várnunk kell, csak mennünk…
Jó utat! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése