Nézem a végtelent, és Téged látlak benne. Ott vagy, ahol minden kezdődött. Ott az elején.
Nem csak látni véllek, már érinthetlek is. Amit a lelkemmel éreztem az eltűnő időben, most magához hív.
A lelkem kezdete szólít önmagához.
A kezdethez és a véghez,
az Eredethez, az ŐsSzerelemhez.
Találkozik az Örökkönben
- a Végtelen térben és időben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése