2015. március 12., csütörtök

Tibeti öt gyakorlat

Testünk egy templom, melyet megkapunk egy életre, és jól tesszük, ha óvjuk és vigyázunk rá. Sok mindennel mérgezzük, így a legkevesebb, ha mozgással, étkezéssel karban tartjuk és figyelünk jelzéseire. 

Mert hát ő is súg nekünk.

Most egy olyan mozgásformáról írok nektek, aminek a lényege, hogy otthon végezhető és mindössze napi 10-15 perc az egész. 

Vigyázat könnyen rászokik az ember!

Az évek során sok mindent kipróbáltam, és elég hamar ráeszméltem, hogy az én lelkületem pörgésre termett. A zene mindig bizserget bennem, így nem csoda, hogy a tánc angyala hamar rám talált. Sok formáját kipróbáltam, de ma már sokszor maradunk a négy fal között: ő (a tánc angyala), a zene ( a lélek hangja) és én ( a mozgatórugó) - és ezek az önfeledt és felszabadult pillanatok csodálatosak. 

Ahogy változunk, fejlődünk, vetjük le a rétegeket, mást kíván a testünk, más mozgást is. Mindig kapunk jelzéseket mi kell és mi a jó neki. Évek óta visszatérő háti, alhasi, női és gyomorproblémáim voltak. Igen, mondhatom már múlt időben. Rengeteg lelki feladatot oldottam meg, de mindig visszatért. Ezzel jelezve, hogy még van mit takarítani. Az utóbbi pár hónapban kértem hozzá lelki vezetést, mert éreztem, hogy még mindig hiányzik valami a megoldáshoz. A lelki része is fokozatosan tisztult, eljutottam  a gyökeréig, de megjött hozzá képekben, hogyan enyhíthetem a fájdalmat a gyógyulás folyamatában. Egyik fájdalommal teli éjszaka során például egy gyertya gyakorlat jött képben és nem haboztam megcsinálni. Jó pár percig voltam a pózban, és éreztem, hogy elmúlik a fájdalom. Ezután többször kértem, hogy mutassanak még képeket, volt, hogy a hasamat kellett bizonyos pontokon megnyomnom és elmúlt a fájdalom. De hosszú távon kellett megoldást találnom, ezek pedig csak időlegesen segítettek. 

A lelkünk tisztítása mellett a testünkkel is foglalkozni kell, a kettőt harmóniába kell hozni.

Az én hosszú távú segítségem a Tibeti öt gyakorlat lett, amit itthon is csinálhatok (bár kipróbáltam a szabadban, huuh mennyire jó - csak ajánlani tudom egy kis kocogás után) 7 hete minden nap csinálom és szinte azonnal enyhültek, majd eltűntek a fájdalmak. Korábban sokszor hallottam azt  a bűvös mondatot, hogy 21 napig csináld és a részeddé válik, rutinná lesz és már nem tudod elhagyni. Hát elég sok mindent kipróbáltam, de az itthoni mókákat hamar meguntam, a 21 napig nem sűrűn jutottam el. Pár nap, egy-két hét és a lelkesedés oda. Így az itthoni mozgást hamar kihúztam a listámról.

Most ez megváltozott, mert érzem a harmóniát a testem és a lelkem között, miközben a gyakorlatot csinálom. Fontos a folyamatos légzés és mindeközben és a hangos sóhajok is természetesen járják át a testedet. 

Az első héten minden gyakorlatot 3-szor csinálunk meg, aztán hétről hétre emeljük az adagot, mindig 2-vel többet. Én most a 15-szöri ismétlésnél tartok és egészen a 21-ig kell elmenni. Ha van hozzá kedvem, akkor reggel és este is meg szoktam csinálni, ártani nem árt. Sőt!

Itt egy videó - én bevallom, nem néztem végig, mert nekem sok volt a blabla, de a lényeg átjött, és megtanultam a gyakorlatokat belőle:


Itt pedig nagyon jól leírva, képekkel:


Hajrá, hajrá. Próbáljátok ki, hátha Nektek is átjön belőle valami. 

Ölelés:

Melinda

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése