Én, mint a...

Maga az élet. Én, mint a Nő. Én, mint a Boldogság. Én, mint a Kereső. Én, mint a Szabadság.

Én, mint Nő. A nő az, aki mindig választ, aki dönt és a férfi mellett van. Megadja az alapot, az otthon melegét. Aki anya, társ, barát, szerető és még minden, amit a szerepe megkíván. A boldogságot adja, és támaszt kér. A bizonyosságot és a biztonságot keresi. Érez és éreztet. Eggyé válni vágyik, és nem felülkerekedni, nem ránőni, hanem kiteljesedni. Egységet alkotni és kiegészíteni. Tanulni és tanítani. Kiegyensúlyozni és a fényt hozni. 

Én, mint a Boldogság. Minden, ami az életedbe jön, az egy forrás, amiből tanulsz és jobbá válsz, egyre tisztábbá. Mindig meghaladod önmagadat és leveted rétegeidet. Az élet egy feladat, egy játék és te vagy az a játékos, aki él a lehetőségekkel. Nem problémákat lát, hanem feladatokat. Terveid legyenek, és csak menj felé. Nem kell időzni egy feladatban sem, nem kell megérteni mindig mindent. A megoldást sem kell tudnod mindenre. Csak képzeld el, hogy megoldódik, jól. És az élet hozzád rendezi. Legyen ott a képzeleted. Lásd képekben a jövőd. De ez ne legyen egyenlő a tétlenséggel, a várakozással. Tenned kell hozzá, lépned és menned. Minden nap láss!

Én, mint Kereső. Az életünket töltjük azzal, hogy szüntelen keresünk valamit, valakit. És mintha elfeledkeznénk róla, hogy nem a keresésen van a hangsúly, hanem a találáson. Én találni szeretnék valamit magamban, a világban, a mindenben. A célom, hogy megtaláljam magamat, hogy lefejtsem a piszkot, a félelmeket és ott maradjak csupaszon Én. A félelmeim sem tudnak, mit kezdeni velem, ha szeretem őket, ha szembe megyek velük. Megcsinálom és már nem is értem, miért féltem. Egyetlen ellenszere a saját félelmeimnek az én szeretetem. És sosem ér végett, egyik megszűnik, jön egy másik. Mindig túllépek valamin önmagamon belül. Egyre közelebb vagyok. Megtalálom.

Én, mint a Szabadság. A szabadság maga az önfelismerés és a felébredés. Mert rájössz, mindenben ott van, nem kell keresni, már ez is az, ez a pillanat, maga a szabadság. A boldogság utáni vágy hajszol minket, pedig itt van bennünk. Elveszünk a keresésben, mert rajtunk kívül keressük. Valami kezdetre vágyunk, aztán megdöbbenünk, hogy annak vége is van. És a szabadság az, ami csak van, így a legcsodálatosabb, hogy nem múlhat el. Minden elmúlik, a rossz érzés és a jó is. Folyamatos változásban van minden, nem is kell megtartani, ragaszkodni semmilyen érzéshez. A jó napod és a rossz napod is használhatod. Csak ismerd fel és legyen egy eszköz a kezedben. Hidd el, sosem azt kapod, amire számítasz. Azt kapod, amire szükséged van.