Anyai mintáink újjáteremtése

Édesanyámmal eltöltött napok után, most még jobban értem önmagamat. Mindazt amit tőle tanultam, leutánoztam, és elevenen él bennem. Őt hallgatva, mellette sétálva, karjába karolva újra kislány vagyok. 

Ahogy mesél, ahogy beszél, ahogy cselekszik - minden - hoz számomra egy új felismerést. Még jobban értem és még jobban tisztelem mindazért, amiért akivé váltam általa.

Minden félelme, szenvedése most újra magára ismert lelkemben. 

Lemásoltam érzéseit és bennem is megjelentek. 
Velük éltem. 

Itt és most ismerd fel, hogy dönthetsz másként! Nem kell a mintát élned!

Dönthetek úgy, hogy nekem máshogy kell tennem, hogy tanulnom kell mindenből és máshogy élni. Bűntudat és szégyen nélkül. Minden fájdalmat máshogy tekinteni. Nem egy olyan dologként, ami megöl és többé nem ereszt. Hanem olyan dologként, ami erősebbé tesz, és megtanít - még inkább szeretni.

Mert minden, de minden fájdalom és szenvedés csakis a szertetettel gyógyítható. 

Minden sebem egy érzékeny pontom, ott van szeretethiányom. 

És mindezt csak én szerethetem meg újra. 

Bíznom kell, hinnem kell, el kell engednem, be kell fogadnom - újra és újra. 

Míg minden sebet kiéget a szeretet lángja. Nincs a szenvedés, az a féltés, amit a szeretet ne tudna oltani és megvédeni. 

Ezért most úgy döntök, nem cipelem többé terheink. 

Ölelése és szeretete büszkévé tesz. 

Mert minden, ami most vagyok, azt annak a gyermeknek köszönhetem, aki mindent magába szívott. Ez a láng most is itt van és képes minden fájdalmat begyógyítani. Képes felejteni, elengedni és integrálni mindazt, amit tudásként magához vett. 

Lehet másként, lehet nagyon másként...

Mert a Szeretet Mindenre a válasz.

Köszönöm Édesanyám!