Érdemes időnkét megállni és végig nézni, honnan hova jutottál. Mert a fejlődésednek íve van - és Te tudod, hogy annak bizony mélységei és magasságai is voltak - vannak, de egyetlen mozgatórugója volt mindvégig.
Napok óta sok írásom eszembe jutott, amit már elég rég írtam, de mintha most érteném, tapasztalnám meg a lelkemben, úgy igazán és mélyen. Most mennek át, most érnek a helyükre.
2013. Ekkor kezdtem el írni. Ma ezekből osztottam meg párat. És mintha most is azokat élném... Talán előre leírtam valamit, amit a lelkem sejtett, talán meg is éltem, csak még a felszínen...
Egy biztos - ma már együtt dolgozom a lelkemmel - összhangban vagyunk. Megtaláltuk egymást. Csodálatos dolog, mert a lelkem napról napra vetkőzik le, mindig ledob egy újabb, oda nem való réteget - hogy odaadja magát másnak, hogy tápláljon és tovább éljen
máshogy máshol másban.
És millió érzésen túl is, csak Egyet tudok, Egyet hiszek,
érzem, hogy mindent megér...
Mert ez vágyon túli, minden képzeletet felülmúló érzés - ez tart életben, ez ad lüktetést a szívemnek és ez mozgatja a lelkemet...
AZ ÉGI SZERELEM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése