Nyújtsd, ha kérik...

Sajnáld magadat. Sírj miattad és érted. Aztán állj fel és kezd újra. És ha magadat már kihúztad és újra az úton jársz, akkor kérlek, ne menj le más mellé, ne kezd elölről. Tudd szétválasztani kié a fájdalom. Ha nem a tiéd, akkor hagyd ott a kétségbeesést. Nyújtsd a kezed neki, ha úgy látod az segít, de tudj hallgatni, ha azt kéri szótlanul. Nem tőled lesz jobb, hanem önmagától. Hagyni kell kiszenvedni, hagyni kell kivérezni. Aztán add oda kezedet és szorítsd erősen. Már érzi, hogy ott vagy és ez épp elég. Nézd a lelkét némán, csak a szíved szóljon hozzá. Itt vagyok veled, ne félj!