Avagy engedd el a RÉGI NŐT, és engedd útjára az ÚJAT!
Milyen egy NŐ?
Nagyon erős. Mindent kibír és még annál is többet. Lehet ezerszer törik össze, és abból ezeregyszer áll fel. Mert mindig feláll. Előbb-utóbb és mindig erősebben, tapasztaltabban. Egy NŐ a tapasztalatai ellenére nyitott marad és inkább a sajátjából tanul, mint máséból, de így hiteles önmaga számára. Lehetséges, hogy az erős nőt nem könnyű megközelíteni, eljutni a szívéig... Türelem kell hozzá, segíteni kell leolvasztani a jeget a szívéről. Mert igen. Van jég, aztán van ott fal is, vár is. Sok minden. Gyógyítja magát folyamatosan. Harcol és dolgozik magán. Keresi magában a kislányt, a játékost, a szabadot. Az erős nő sokszor hiszi azt, hogy nem elég jó, hogy túl kemény, mégis vágyik a szeretetre, a szerelemre, az érintésre, a gyengédségre. Az erős nő büszkévé válik és ezáltal vonzóvá. Ahogy ragyog belül, úgy ragyog kint is. Nem panaszkodik. Dolgozik. Kitartóan és türelmesen. Tudja, hogy Önmagában a kulcs. Hogy valakinek Ő nagy ajándék lesz, hogy van, aki kivárja, aki legyőzi a távolságtartását és hagyja, hogy belesimuljon a karjaiba, a szívébe, a lelkébe...
Egy NŐ nagyon sok milyen. Sok mindent cipel magán. Rengeteg teher nyomja, amit le kell tennie. Ideje megtennie. Rá kell jönnie, hogy a legnagyobb bírálójává vált Önmagának. Ítélkezik maga felett. Tökéletesnek kell lennie, csak így tudja magát elfogadni. De vajon lesz-e olyan pillanat, mikor annak látja magát? Lesznek-e valaha olyanok a körülmények? Nem Ő maga. A körülmények. Engedi-e az ego, hogy a NŐ tökéletessé váljon?
Mert sok mindenből áll a nő. Ott a múltja. A sajátja. Ott vannak a "hibák", amiket elkövetett. Aztán ott vannak a sebek, amiket rajta ejtettek. Mások. A család, a generáció, a szocializáció, a szerelmek, a barátok, az emberek, a szituációk...
Aztán ott van a régmúlt, ami előző életekből hozott mély sebek. Saját és kollektív sebek. Átszivárgó érzések, emlékek. Bántalmazások, megalázások, testkihasználások és lélekölések. Csalódások és ígéretek. Szerződések és fekete mágia.
Nézz ma bele a tükörbe. Rajzold fel rá: 157! És SZERESD MAGADAT!
Engedj el mindent, ami eddig volt. Csukd be a szemedet és képzeld, ahogy a tükörben ott van az, aki tegnap és az aki, az előtt és az aki 12 napja, az aki 3 hónapja, 1 éve, 5 és 12 éve, az aki 19 és az aki 25 éve voltál stb. Egészen menj vissza gyermekkorodig. Lásd magad a tükrökben kislányként, 4 éves, majd 3, 2 és 1 éves vagy. Majd csecsemő vagy, és már a magzatkorban vagy. Szépen visszaintegrálódik beléd minden olyan részed, ahol ezen az idővonalon sérültél NŐként, szeretet lényként. Fény érkezik erre a vonalra és kitisztul a saját életed minden pillanata, ahol a szeretetlenséget élte meg a NŐ. Minden részed tisztul, az anya, a társ és a szerető részed is. Majd a tükörben megjelennek mögötted a felmenőid, az őseid, anyáid, ősanyáid, apáid, ősapáid. Minden, amit tőlük hoztál, minden elképzelés és hiedelem, amit tőlük hoztál vagy átvettél megoldásra, azt most leveszik a hátadról és súlytalanná válsz. Engedd el egy mély levegővel. Majd megnyílik minden olyan életed is, ahol sérültél Nőként, anyaként, szeretőként. Minden lenyomat és seb, aminek a maradványait őrzi a lelked, azt most leveted magadról. Vesd le magadról, mint egy ruhát, lépj ki belőle és dobd a tűzbe, Égjen el, váljon most semmivé és porrá. Majd ölts magadra egy új ruhát. Olyat, amilyet Te szeretnél, legyen tele mindennel, ami a Nőt jelenti, testesíti meg számodra. Nézz a szemedbe a tükörbe. Ismered el, tiszteld meg és légy büszke arra, akit látsz. Te vagy! Te Csodás! Érintsd meg a tükröt, érintsd meg jobb tenyereddel a tükrödet. Bocsásd meg magadnak, hogy eddig messzebb voltál Önmagadtól. Most már itt vagy. Nyisd a szíved Önmagadra, engedd be magadat. Bontsd le a falakat és lépj be a szívedbe. Szeresd szeresd magadat! Majd lassan nyisd ki a szemedet és légy a NŐ - MOST!
Áldott elengedést és teremtést ezen a csodálatos napon! Ölelés!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése