Egy szerelmet átélni, majd tovább lépni, mikor már betöltötte egész lelkedet. A múltban hagyni, de sosem felejteni. Emlékezni, és ezzel élni. A lelked egy szegletében örökre megőrizni. Emlékezni rá, mert már a részeddé vált, ő tanított meg bízni, majd újra elengedni, s a szerelmet újra élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése